|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
- Pótválasztások - 1. folyt.
|
- Mert külföldön nagyon jelentős eseménynek könyvelték el -, az angol sajtót láttam, teljesen egyedülálló dolognak tartották, hogy az első ellenzéki jelölt 40 év óta, bekerült az Országházba. - Én azt hiszem, hogy ennyiben a külföldi sajtó mindenképpen korrektebb és pontosabb volt, tehát jobban mérte fel - érthető okokból - az esemény jelentőségét. Más szempontból azonban feltűnő volt számomra az, hogy a szegedi és a félegyházi és kecskeméti eseményeket viszont úgyanúgy értékelte - sőt: talán még hangosabban értékelte kudarcként -, mint a hazai sajtó. Na most ez furcsa a számomra, hiszen ha a tényeket nézzük, az adatokat, a számokat nézzük, és azokat a viszonyokat, amelyek között a jelöltjeink indultak, akkor ez teljes értékű győzelemnek könyvelhető el: hogy tudniillik Szegeden is és Kecskeméten is első helyen futott be az MDF jelöltje. Kudarc a szegedi, a kecskeméti abból a szempontból, hogy nem mentek el sokan szavazni -, de nem a mi kudarcunk, hanem 40 év kudarca. Tehát annak a politikai helyzetnek a kudarca, abból fakadó kudarc, hogy itt 40 év után nemcsak átmeneti állapot alakult ki, hanem hát egy bizonyos értelemben zavarban lévő társadalom, aminek ilyen rossz következménye is van: hogy az emberek úgy érzik, hogy most nem muszáj elmenniük szavazni, tehát nem is mennek el. Ezzel mintegy nemet mondva a politizálásra általában, olyan helyzetben, amikor nagyon fontos lenne, hogy szavazzanak, és valóban válasszanak. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|