 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
 |
Október 23-ika ünnepléséről
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - Milyen
hullámokat vert az MSZMP budapesti bizottságának javaslata, amely
szerint október 23-ikát együtt kellene ünnepelni az MSZMP-nek és az
ellenzéknek.
A Magyar Október Párt kivételével, amely ellenzi a közös
ünneplést - még egyik érintett szervezet sem tett közzé
nyilatkozatot ebben az ügyben. Így - mint tegnap is - csak egyes
politikai irányzatokhoz tartozó személyek magánvéleményét tudjuk
idézni. Ma Dr. Demszky Gáborét, aki a Szabad Demokraták
Szövetségének tagja.
- A budapesti pártbizottságnak ez a bejelentése nem ért engem
egyáltalán váratlanul. Ez a bejelentés beleilleszkedik abba a
folyamatba, ami június 16-ikán megkezdődött. Ezen a napon a nemzet
politizáló része visszavette, visszahódította a közelmúljának a
legfontosabb eseményét: az ötvenhatos forradalmat. Egy kissé
groteszk az a helyzet ugyanakkor, hogy az MSZMP áll ennek a
folyamatnak az élére, és nemzeti kiegyezést hírdet.
Számunkra október 23-ika nem a nemzeti kiegyzés napja, hanem a
forradalom évfordulója. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy
november 4-ike helyett október 30-ikán lesz a Köztársaság téren a
koszorúzási ünnepség. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ez a
gesztus az MSZMP részéről azt jelzi, hogy többé nem a forradalom
leverésének a napját akarják megünnepelni - pusztán koszorúzni
akarnak 30-ikán, ami rendben is van.
Ugyanakkor - és itt egy követelést fogalmaznék meg - október
25-ikét, a parlamenti vérengzés napját hasonlóképpen gyászünneppé
kellene nyilvánítanunk, vagy legalábbis ezen a napon a Parlament
előt koszorúzni kellene a felkelők nevében, a forradalmárok nevében,
az azon a napon lemészároltak nevében. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|