|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
Április 4-ei ünnepségek (3. rész) - Kitüntetések a parlamentben
|
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területein dolgozóknak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. A kitüntetettek egy csoportjának Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács Elnöke a Parlament kupolatermében nyújtotta át az elismeréseket. Az ünnepségen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Straub F. Brunó rövid beszédben köszöntötte a kitüntetetteket és a megjelent vendégeket, állami és politikai vezetőket; kifejezte örömét, hogy személyesen nyújthatja át a kitüntetéseket mindazoknak, akik azokat kimagasló művészeti és tudományos teljesítményükkel, termelési-gazdasági feladataik igényes elvégzésével, valamint a társadalom javára végzett áldozatos munkájukkal méltán megérdemelték. Emlékeztetett rá: az alkalom, az ünnepi időpont hagyományos. Ahhoz a több mint négy évtizeddel ezelőtti áprilishoz kötődik, amikor a Vörös Hadsereg kiűzte országunkból a német megszállókat és magyar kollaboránsaikat, felcsillantva a független, demokratikus Magyarország megteremtésének reményét. Kiemelte: kegyelettel emlékezünk azokra, akik életüket áldozták a fasizmus megsemmisítéséért, földünk felszabadításáért, voltak bár szovjet vagy amerikai, angol vagy román, francia, bolgár és jugoszláv állampolgárok, vagy a mi hazánk szülöttei. És kegyelettel kell, hogy emlékezzünk azokra a magyarokra is, akik katonaként értelmetlen halálra kárhoztattak, deportáltként koncentrációs táborokban pusztultak el vagy a kegyetlen háború áldozatai lettek. A felszabadulásra emlékezve nem felejhetjük el azt a szomorú tényt, hogy a becslések szerint körülbelül egymillió magyar áldozatot követelt a második világháború, azaz minden tizedik honfitársunk életét. A legnagyobbak közül valók tehát a mi áldozataink is. Mint mondotta: az évforduló mindig mérlegkészítésre késztet. Az 1945 óta magunk mögött hagyott évek sikert és kudarcot, társadalmi méretű indulatokat és megbékélést egyaránt hoztak. Utalt arra, hogy napjaink nehéz gazdasági helyzete, társadalmi feszültségei és politikai csatái jól ismertek mindenki előtt, csakúgy mint, a mögöttük húzódó okok. Aláhúzta: a mai gondok más minőségből fakadnak, mint a 44 évvel ezelőttiek. (folyt. köv.)
1989. április 4., kedd 15:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|