|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
Április 4-ei ünnepségek (1. rész) - Zászlófelvonás, koszorúzások
|
1989. április 4., kedd - Hazánk felszabadulásának 44. évfordulójára emlékeztek kedden országszerte. A párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek vezető képviselői és tagjai, a vállalatok, intézmények dolgozói, a települések lakosságai ezen a napon díszünnepségeken, nagygyűléseken idézték fel a Magyarország fasiszta elnyomás alóli felszabadításának örömteli pillanatait, s lerótták kegyeletüket a fasizmus áldozatainak, azoknak az ismert és névtelen hősöknek az emléke előtt, akik életüket adták hazájuk és más népek szabadságáért.
A kora reggeli órákban ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással vonták fel a Gellérthegyen a Magyar Népköztársaság nemzeti zászlóját és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját, valamint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlót. A hazánk felszabadító harcaiban elesett szovjet és magyar hősök emléke előtt tisztelegtek a Szabadság téren, illetve a Hősök terén megrendezett koszorúzási ünnepségeken. Mindkét helyen felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada; felharsanó kürtök jelezték az ünnepségek kezdetét. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a helyszínekre érkező Straub F. Brunónak, az Elnöki Tanács elnökének és Kárpáti Ferenc vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek, akik a jelentéstételt követően elléptek a díszszázad sorfala előtt és köszöntötték a katonákat. A Szabadság téren a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a szabadságukért vérüket áldozó hősök emlékművénél rótta le kegyeletét s helyezte el a megemlékezés koszorúit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében Straub F. Brunó és Németh Miklós miniszterelnök; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága képviseletében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Lukács János, az MSZMP Politikai Bizotttságának tagja, a Központi Bizottság titkára; a társadalmi és tömegszervezetek részéről Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Nagy Imre, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke; a fegyveres erők és testületek nevében Kárpáti Ferenc, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka; (folyt.köv.)
1989. április 4., kedd 14:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|