![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Bős-Nagymaros - Rudé Právo
|
![](../img/spacer.gif)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. február 1. szerda (MTI-tud.) - A csehszlovák közvéleményt is foglalkoztatja az a kérdés, hogy megéri-e felépíteni a bős-nagymarosi vízművet, nem haladja-e meg a lehetőségeket a nagyberuházás? A Rudé Právo szerdán ilyen jellegű olvasói levélre válaszolt. A CSKP lapja szerint a vízmű megépítési költségeinél Csehszlovákia és ,,Magyarország reális lehetőségeiből indultak ki,,. Az újság a kilenc ausztriai vízlépcső működésével és másik kettőnek most folyó építésével érvel. A Rudé Právo a bős-nagymarosit ,,a legolcsóbb és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás,,-nak nevezi, és kiemeli, hogy a létesítmény egyben megoldja a Csallóköz árvízvédelmét, megfelelő feltételeket teremt a tengerjáró folyami hajók közlekedéséhez a Duna deltájától Pozsonyig. A lap azt is állította, hogy megvizsgálták a vízmű környezeti hatását és intézkedéseket hoztak a jelenlegi állapot megőrzésére, illetve javítására. Az újság azt írta továbbá, hogy a csehszlovák-magyar közös vízmű építését alaposan előkészítették. A Rudé Právo tájékoztatott arról is, hogy a csehszlovákiai szakasz építési költségei jelenlegi árakon számítva 18 milliárd koronát tesznek ki, a beruházást a szlovák költségvetésből fedezik, s a tervek szerint az tizenkét év alatt térül meg. +++
1989. február 1., szerda 13:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|