|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
Az NDK fegyveres egységei
|
Köln, 1989. június 16. (Deutschlandfunk) - A keletnémet kommunista párt tulajdonképpen nyugodtan megünnepelhetné 1953. június 17-ikén az NDK népfelkelésének évfordulóját is. Hisz a hagyományokhoz hűen - mint ahogy Kelet-Berlin ezt mindig demonstrálja - ha a nemzeti néphadsereg, az államvédelmi szolgálat, a néprendőrség, a polgári védelem, vagy a határvédelmi csapatok megalapításának napjaira emlékszik, a holnapi napot, mint a harccsoportok napját szintén meg kellene ünnepelnie. Ugyanis a párttörténészek azt állítják, hogy csak a fegyveres munkásegységek és a harci osztagok felállítása segítségével sikerült akkoriban, 1953. június 17-ikén elűzni az állítólag Nyugatról irányított ellenforradalmi elemeket. A harccsoportok évfordulóit érthető okokból nem ünneplik meg június 17-ike időbeli közelségében. Ehelyett ötévenként - általában késő nyáron - rendezik meg a nagy felvonulásokat. A 35. évforduló alkalmából múlt év szeptemberében 10 ezer harcos menetelt el Erich Honecker NDK államfő és pártvezető előtt, a kelet-berlini Karl Marx Allen keresztül. A drezdai Schsische Zeitungnak az egyik olvasója levelet írt, amelyben megkérdezte, vajon az enyhülés időszakában nem kellene-e lemondani a fegyveres erők nagyszabású felvonulásairól, mint az most a harci csoportok jubileumán is történt. A Schsische Zeitung szerkesztőségének azonban más véleménye volt. Az újság utalt a szocializmus ellenségeire, akik a júniusi népfelkelésért voltak felelősök, és csak a védelmi és biztonsági szervek segítségével lehetett őket visszaverni. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK fegyveres egységei - 1. folyt.
|
Az 1961. augusztus 13-iki berlini fal építésénél is megvédték ezek a harci csoportok a szocializmus vívmányait, és egyidejűleg biztosították a békét - válaszolta olvasójának a keletnémet lap, majd így folytatta: - A béke megőrzése és a szocializmus védelme képezi a harci csoportok legfontosabb feladatát, hogy a politikai rend destabilizálásának reményeit már csírájában elfojthassák. Ebben rejlik az értelme a fegyveres munkásegységek felvonulásának is - így a drezdai Schsische Zeitung szerkesztősége. Feltűnt, hogy az utóbbi években vezető keletnémet pártfunkcionáriusok a harci csoportok konferenciáin egyre vehemensebben szólítottak fel e csoportok kereken 400 ezer tagjának ideológiai éberségére. A Szovjetunióban végbemenő peresztrojka, a lengyel Szolidaritás sikerei, a magyarországi eseményekről nem is beszélve, és nem utolsósorban a Kínából legutóbb érkezett hírek, mélységesen nyugtalanították a keletnémet vezetőket. "A harci csoportok kiképzésének súlypontját ezért nem a nemzeti néphadsereg támogatása képezi feszültségek idején, hanem a saját országon belüli ellenséges folyamatok elleni harc." Ezt a Kmpfer, azaz Harcos című folyóiratban, a harci csoportok orgánumának legutóbbi számában lehetett olvasni. A harci csoportok egységeit felszólították: kövessenek el mindent a közrend és a biztonság szavatolásáért, cselekedjenek céltudatosan, elszántan és sikeresen. Egyetlen kommunista párt sem helyeselte úgy a kínai egyetemisták brutális lemészárlását Pekingben, mint a keletnémet NSZEP. Erre feltehetően a pártnak az állítólagos ellenforradalomtól való rémülete ad okot. Ennek során az NDK-t az sem zavarja, hogy a magyar kommunisták időközben már nem nevezik ellenforradalomnak az 1956-ban történt népfelkelést. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK fegyveres egységei - 2. folyt.
|
Az NSZEP vezetősége ezzel szemben még mindig az 1953-as júniusi felkelés leverésével akarja igazolni a párthadsereg szükségességét. Ezzel viszont ma már a párttagok körében sem talál egyértelmű helyeslésre. +++
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|