|
|
|
|
VSZ PTT ülése
|
London, 1989. július 9. (BBC, Panoráma) - Bukarestben a Varsói Szerződés hét tagállama zárónyilatkozatot írt alá, amely szorgalmazza a kelet-európai katonai tömörülés és a NATO közötti együttműködést a nukleáris és vegyi fegyverek leszerelésében. A Varsói Szerződés tagállamai között azonban több területen továbbra is nézeteltérés tapasztalható. A BBC munkatársa írása a találkozó kimenetelét elemzi: - Alig hogy elhangzott Gorbacsov beszéde a strasbourgi Európa Parlament képviselői előtt, a szovjet vezetőnek újfent alkalma nyilt a kelet-nyugati együttműködésről vallott elveinek kifejtésére - ezúttal Bukarestben. S ami ott elhangzott, az bizony nem volt ínyére mindenkinek. Kelet-Németország, Bulgária és a vendéglátó Románia konzervatív kommunista vezetését mélységesen nyugtalanítja a gorbacsovi formula a Nyugat felé való nyitásról. Történjék az akár a diplomácia, akár a gazdasági kapcsolatok terén. Az említett három ország most megbotránkozva figyeli, hogy másik két szövetségesük - Lengyelország és Magyarország - a politikai pluralizmus veszélyes tüzével játszik. Mindenki azt várta, hogy a Varsói Szerződés mostani találkozóján felpanaszolják sérelmeiket és szóba hozzák súlyos kétségeiket Gorbacsov előtt. Hogy mi történt a színfalak mögött, arról nincs tudomásunk. De úgy tűnik, Gorbacsovnak sikerült érvényesítenie az akaratát, s csak szerény engedményeket tett a keményvonal híveinek. A tagállamok által közösen aláírt dokumentum ugyanis Gorbacsov szavaival élve: nem más, mint egy olyan világ megteremtésének programja, melyet nem fenyegetnek tömegpusztító fegyverek. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- VSZ PTT ülése - 1. folyt.
|
A nyilatkozat mind a NATO-t, mind a Varsói Szerződést arra ösztönzi, hogy jelentős mértékben csökkentsék haderőiket és ennyiben komoly és gyakorlatias válasz a NATO indítványára. Arra nevezetesen, amelyet Bush elnök vetett fel májusban, s mely azt javasolja, hogy az Európában állomásoztatott külföldi katonaság létszámát mindkét oldalon csökkentsék 275 ezerre. Gorbacsov tehát a bukaresti csúcstalálkozón továbbra is kedvenc témáival hozakodott elő: a fegyverzetellenőrzés kérdésével és a közös európa ház létrehozatalával. Ugyanakkor nem adott mindenáron érvényes receptet a többi probléma megoldására. És nem lépett fel döntőbíróként a szerződés tagállamai között dúló viszályokban. Kifejtette, hogy újfajta szellem van születőben a szövetségesek körében, mely elősegíti, hogy az egyes országok maguk találjanak gyógyírt különféle bajaikra. Nem kívánt elméllyedni a nemzetiségi vitában, mely keserű szemrehányásokhoz vezetett Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Csehszlovákia között. Nem foglalt határozottan állást a konzervatívok és a reformerek vitájában sem. Már franciaországi útján jelezte, hogy legalábbis egyelőre, magukra a kommunistákra és a Szolidaritás képviselőire hagyja Lengyelországban, hogy kimunkálják az együttműködés gyakorlati részleteit. Nem volt hajlandó úgymond megfedni a magyar reformista pártvezetést sem, amiért annak tagjai hajlandók lennének elfogadni a vereséget a közeli választásokon, ha ez a döntés a nép akarát juttatná kifejezésre. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- VSZ PTT ülése - 2. folyt.
|
A bukaresti nyilatkozatban egyetlen félmondat jelzi a konzervatívoknak tett engedményt. Mármint hogy mind a hét ország a szocializmus érdekeinek védelmében fog fellépni. Bár ezt a kitételt is ki-ki a saját szája íze szerint értelmezheti. A bukaresti közös nyilatkozat éppen homályos fogalmazásánál fogva tekinthető mérföldkőnek. Legalábbis részben az egyes szocialista országok szuverenitását megkérdőjelező Brezsnyev-doktrína visszavonásának értelmezhető. Noha naívság lenne feltételezni, hogy a katonai beavatkozás réme egyszer s mindenkorra eltünt. A varsói tömb országai továbbra is úgynevezett barátsági szerződések kötik egymáshoz, s azok éppenséggel az 1956-os magyar, illetve az 1968-as csehszlovákiai bevonuláshoz szolgáltattak igazolást. De a Gorbacsov-féle vezetés - legalább papíron - elismeri a különbözőség létjogosultságát. A Varsói Szerződés egyes országai között feszülő ellentétek elsimítása ügyében végül nem sok történt. Nyers Rezső és Ceausescu megbeszéléseit magyar részről "süketek párbeszédének" titulálták. Az új szellem még nem hatolt be a baráti országok tömbjének minden szegletébe. +++
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|