Rendszerváltás és az MTI

	VSZ PTT mérlege
München, 1989. július 9. (SZER, Világhíradó) - A Varsói Szerződés bukaresti csúcstalálkozójáról már a szombati Vilgáhíradóban beszámoltunk. Most néhány, tegnap még nem közölt részletről és két tagállam Bukarestben sem leplezett ellentéteiről lesz szó. - A Varsói Szerződés bukaresti csúcstalálkozójáról kiadott zárónyilatkozat nem tartalmaz ugyan új, konkrét kezdeményezést a fegyverkorlátozásra, de üdvözli Bush amerikai elnöknek a 16 NATO ország nevében előterjesztett javaslatait. Eszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön-külön 275 ezerre csökkentené az Európában állomásozó csapatai létszámát, és kivonná a térségből páncélosai, harcirepülőgépei és tűzérsége jelentős részét is. Bush elnök elképzeléseinek a részleteit előreláthatólag szeptemberben terjesztik elő az osztrák fővárosban. De a részleteknek az ismerete nélkül is az volt a bukaresti tanácskozás résztvevőinek a véleménye, hogy megérett a helyzet a hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló szerződés megkötésére. Ha mindkét fél építő szellemben törekszik a megegyezésre, akkor már 1990-ben tető alá lehet hozni ezt a fontos megállapodást. A keleti tömb államait megosztó ellentétekről nem szól a záróközlemény, de egy külön nyilatkozat leszögezi, hogy valamennyi tagállam önállóan alakítja ki politikai vonalát, stragéiáját és taktikáját, és a többi államnak nincs joga, hogy beleavatkozzon a másik belügyeibe. A szocializmusnak nincs egyetemes modellje, és senki sem rendelkezik az igazság monopóliumával - szögezi le a külön nyilatkozat - hozzátéve, hogy a tagországoknak az egyenlőség és a függetlenség alapján kell kialakítaniuk kapcsolataikat. Ez azt bizonyítja, Gorbacsov érvényt szerzett annak a Párizsban is hangoztatott elkötelezettségének, hogy ezentúl nem avatkozik be a Varsói Szerződés egy tagállam belügyeibe azon a címen, hogy az eltért a közös ideológiától. (folyt.) 1989. július 9., vasárnap
Vissza »

	- VSZ PTT mérlege - 1. folyt.
Ez különösen azért fontos, mert Lengyelország és Magyarország a többpártrendszer és a piacgazdálkodás felé halad, és a Szovjetunió is piaci elemek bevezetésével próbálja megreformálni a stagnáló tervgazdálkodást. Ezt a fejlődést Románia, Csehszlovákia és Kelet-Németország konzervatív kommunista vezetése ellenségesen és félelemmel szemléli. A Szovjetunió nem kívánja többé a tagországok ideológiai megfegyelmezésére használni a Varsói Szerződést. A peresztrojka nem kötelező a többi ország számára, de viszont Lengyel- és Magyarország szabadon mehet tovább az eddigi úton, nem kell félniük a többi testvérország beavatkozásától. A Ceausescu kérésére megtartott magyar-román kétoldalú megbeszéléseken, amelyen a magyar fél csak vonakodva vett részt, mélypontot ért el a két ország amúgy is feszült kapcsolata. Az indulatos szóváltássá torzult megbeszélésen Ceausescu elzárkózott a Romániában élő magyarság helyzetének megtárgyalásától. Makacsul hangoztatva, hogy Románia a nemzeti kérdést megoldotta. Kitért a falurombolás, a magyar sajtótermékek forgalmának a betiltása és a Magyarország elleni propaganda beszüntetésének a megvitatása elől is. A román vezető azt is elvetette, hogy egy semleges bizottság vizsgálja ki a magyar kisebbség panaszait. Egy ilyen bizottság sohasem léphet Románia területére, szögezte le. Egy magyar küldöttség is csak akkor utazhat Romániába, ha Bukarest írja elő útiprogramját - mondotta Ceausescu. Horn Gyula külügyminiszter a tárgyalás után adott nyilatkozatában elmondotta, hogy Bukarest részéről egyetlen magyar javaslatra, vagy kezdeményezésre sem érkezett érdemi válasz, illetve ezeket a javaslatokat román részről elutasították. Felvetettük - mondotta Horn Gyula -, hogy súlyosan terheli a két ország viszonyát az erdélyi magyarság egyre rosszabbodó helyzete. (folyt.) 1989. július 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- VSZ PTT mérlege - 2. folyt.
A kisebbségekre vonatkozóan Románia nem teljesíti az ENSZ tagságából, a Helsinki záróokmányból, és más nemzetközi szerződésekből ráháruló kötelezettségeit. Így például folytatódik az erdélyi magyarság helyzetét aláásó, úgynevezett településrendezési program. Ennek nyomán nemcsak egzisztenciálisan vált súlyossá a magyarság helyzete, de a román hatóságok megsemmisítik a magyarok évszázados kulturális, és minden más értékeit. A külügyminiszter szólt arról is, hogy a magyar fél kifogásolta az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket öltő román politikai kampányt Magyarországra. Ez nem csupán meghamisítja a magyar törekvéseket, de megkérdőjelezi mindazon változásoknak a létjogosultságát vagy helyességét, amelyek ma Magyarországon zajlanak. Súlyosbítja mindezt, hogy az utóbbi hónapokban már katonai fenyegetőzések is elhangzottak Bukarestben. Ez az ellenségeskedés tudatos szítása román részről. A magyar fél azonban továbbra is kész tárgyalni, mert nincs más kiút a jelenlegi súlyos helyzetből. Az államközi kapcsolatok minimuma a nemzetközi megállapodások betartása. Ha az erdélyi magyarság helyzete olyan jó lenne, miként azt Ceausescuu állította, akkor nem menekülne tizezrével ősi szülőföldjéről - mondotta Horn Gyula magyar külügyminiszter. +++ 1989. július 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »