Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 09.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Baloldali Alternatíva Egyesülés felhívása

"Ezúttal felhívunk minden magyar társadalmi szervezetet, amely felismerte, hogy az adósságcsapdából csak nemzetközi összefogás útján lehet kitörni, hogy kezdje meg a magyar adósságtörlesztés átütemezésének, majd elengedésének követelését."
SZER, Gondolatforgató:

Ellenzékiek nyilatkozatai a koalíció lehetőségeiről

"...sajtóközleményt adott ki a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége. Ebben közli, hogy az MDF politikai szövetségeseit a jövőben elsősorban olyan pártok között keresi, mint például a Kisgazdapárt vagy a Kereszténydemokrata Néppárt. Ezt a nyilatkozatot Kiss Gy. Csaba az MDF elnökségi tagja keddi sajtókonferenciáján oda pontosította, hogy ez persze nem zárja ki az együttműködési tárgyalásokat más pártokkal sem - például a Szabad Demokraták Szövetségével sem."

Horn Gyula interjúja (1. rész)

1989. július 9., vasárnap - Horn Gyula külügyminiszter, aki a magyar delegáció tagjaként pénteken és szombaton részt vett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Bukarestben rendezett ülésén, a tanácskozás tágabb összefüggéseiről nyilatkozott vasárnap az MTV A Hét című műsorában Aczél Endre kérdéseire válaszolva. A tanácsüléshez kapcsolódó magyar-román találkozó részleteiről már szombaton este tájékoztatást adott. A külügyminiszter most elsősorban azokról a történésekről számolt be, amelyek egy évvel ezelőtt, az utolsó tanácsülésre még nem lehettek jellemzőek.

Mint elmondta: a varsói csúcstalálkozóhoz képest jelentős volt
az előrelépés - mind a dokumentumok, mind a kezdeményezések
szempontjából - a leszerelés terén. Újabb javaslatokat fogalmaztak
meg, amelyek kezdeményezik azt, hogy 1990-ben már szülessen
politikai elhatározás Bécsben a hagyományos erők és fegyverzetek
csökkentéséről, és 1991-92-re ki kell dolgozni ennek megvalósítási
módozatait, illetve el kell kezdeni a végrehajtást. Ez nagyon nagy
jelentőségű a Varsói Szerződés szempontjából - hangoztatta és ezzel
összefüggésben utalt még egy elemre, amely a korábbi évtizedekben
nem mutatkozott. Mégpedig arra, hogy a NATO és a Varsói Szerződés
javaslatai, állásfoglalásai csak most, az utóbbi hónapokban
találkoztak először, s ez nagyon jó alapot teremt a bécsi
megállapodáshoz.

    x Mit jelent ez a Magyar Néphadseregre nézve? - kérdezte ezután
Aczél Endre.

    - Ez a Magyar Néphadseregre nézve egyfelől azt jelenti, hogy
lehetőség nyílik egy jelentős csökkentésre az asszimetria
felszámolása jegyében, és általában a megállapodással összhangban,
másfelől ez kapcsolódik az itt állomásozó szovjet csapatok
kivonásához is. (folyt.köv.)


1989. július 9., vasárnap 20:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula interjúja (2. rész)

- A szovjet delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a bécsi
tárgyalások előrehaladásával összhangban eszmecserét kezd a csapatok
kivánásáról azokkal a Varsói Szerződés-beli tagállamokkal,
amelyekben szovjet haderő állomásozik. Ezzel összefüggésben a mi
delegációnk vezetője, Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy Magyarország
kész ezeknek a tárgyalásoknak az elkezdésére.

    x 1992-ig milyen helyzet állhatna elő a szerződésen belül
Magyarország területén?

    - Mindenekelőtt az, hogy Magyarország bekerül az úgynevezett
Közép-Európai zónába, ahol elsődleges intézkedésekre, lépésekre
kerül sor a felhalmozott hagyományos fegyverzetek csökkentésére.
Másfelől sor kerülhet megfelelő ütemezéssel a szovjet csapatok
kivonására, és ezek eredményeként a katonai feszültség
csökkentésére, illetve ezzel összefüggésben a katonai védelmi
kiadások mérséklésére is.

    Áttérve egy másik témára - amelyik a közvéleményt Magyarországon
nem kevésbé foglalkoztatja - Aczél Endre arról érdeklődött, milyen
hazánk megítélése a Varsói Szerződéshez tartozó országokban. Ezzel
összefüggésben a főszerkesztő utalt azokra az aggodalmakra, amelyek
Románia, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia
vezetőinek megnyilatkozásaiból kicsendült Magyarország mai
helyzetével kapcsolatban.

    - A kérdésben foglaltakat egy helyen pontosítanám. NDK és
csehszlovák részről nem a vezetők állásfoglalásairól van szó, hanem
egyes vezetők megnyilatkozásairól. Számomra ez fontos, hiszen nem
testületi állástfoglalásról vagy általában a vezetés aggodalmáról
van szó Magyarországgal kapcsolatban. Hadd jegyezzek itt meg saját
véleményként valamit: ha aggodalom van, az egyébként kölcsönös is
lehet. Mert mi is aggódhatunk olyan jelenségek miatt, amelyek az
előbb említett országokban az emberi jogok területén, vagy más
kérdések kapcsán problémaként, méghozzá súlyos problémaként
jelentkeznek. De mi ezzel nem foglalkozunk, mert ez nem vezet
sehova. Ami pedig a kérdés lényegét illeti: közvetlen utalás
Magyarország belső helyzetére vagy a magyarországi változások
folyamatára nem volt, nem hangzott el.

    x Tehát nem neveztek meg bennünket?

    - Nem neveztek meg bennünket. Továbbmegyek: számomra rendkívül
fontos, hogy olyan új megállapításokat foglaltunk a két közös
dokumentumba, a közleménybe és a felhívásba, amelyek az ezzel
összefüggő kérdéseket is elvi alapon a helyükre teszik. (folyt.köv.)


1989. július 9., vasárnap 20:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula interjúja (3. rész)

Első ízben fogalmaztuk meg azt - és ezt konszenzussal, teljes
egyetértéssel fogadták el a résztvevők -, hogy nincs a
szocializmusnak általános érvényű modellje. Minden egyes tagállam a
maga nemzeti feltételeinek, hagyományainak, szükségleteinek
megfelelően alakítja a politikáját.

    - Tiszteletben kell tartani az egyes államok belső folyamatait,
és semmiféle eszközzel, semmiféle módon ezekbe beavatkozni nem
szabad. Én ezt nagyon lényegesnek tartom.

    x Az értesüléseink szerint ennek a konszenzusnak a
kialakításában a magyar delegációnak jelentékeny szerepe volt.

    - Igen, de úgy ítélem meg, hogy például a szovjet delegáció is
messzemenően partner volt ebben, és végül is egységesen fogadtuk el
a dokumentumokat.

    x Nincs egyetemes szocializmusmodell, és minden szocialista
ország a maga feltételeinek megfelelően építi a szocializmust, de
mindez a szocializmus által megszabott keretekre vonatkozik. Mi
történik akkor - s az aggodalmak tulajdonképpen ennek szólnak -,
hogy ha Magyarország ezekből a keretekből kilép.

    - Ez két nézőpontból is vizsgálható. Az egyik - ez Nyers Rezső
felszólalásában megfogalmazódott, mint hivatalos magyar álláspont -:
mi magyar részről azt hangoztattuk, hogy a szocializmus mai
gyakorlata alkalmatlan a világ kihívásainak a megválaszolására.
Éppen ezért mi egy demokratikus szocializmus kiépítését kezdtük el,
amelynek a lényege a vegyestulajdonú piacgazdaság, a pluralizmus, a
demokrácia és az önigazgatás. Mint ahogy hozzáláttunk a politikai
struktúra átalakításához. Ez természetesen önmagában is különbözik
jónéhány VSZ-tagállam felfogásától.

    - De azt is hangsúlyoztuk, hogy mi maximális mértékben
támaszkodunk, építünk a szovjetunióbeli átalakulás tapasztalataira,
azokat figyelembe vesszük, s általában rokonszenvvel figyeljük
azokat a változásokat, amelyek a többi szocialista országban
zajlanak, ugyanakkor a magunk törekvései iránt megértést, bizalmat
és türelmet igényelünk. Én azt hiszem, ez olyan álláspont, amely
kifejezi, hogy amit mi csinálunk, az nem irányul mások ellen. Ez az
egyik - szerintem nagyon lényeges - oldala a kérdéseknek. A másik:
egy pillanatig nem hagytunk kétséget az iránt, hogy mi a Varsói
Szerződésbeli tagságunkat fenntartjuk, és maximális mértékben hozzá
akarunk járulni azoknak a folyamatoknak az erősítéséhez, amelyek a
szövetségi rendszerben zajlanak. (folyt.köv.)


1989. július 9., vasárnap 20:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula interjúja (4. rész)

De ezzel összefüggésben azt is leszögeztük - és én ezt nagyon
fontosnak tartom -: elmúlt az ideje annak, hogy az egyik tagállam,
vagy a szövetség bármilyen eszközzel, katonai vagy más eszközzel
beavatkozzon valamelyik tagállam belügyeibe. Mint ahogy ezt meg is
fogalmaztuk pontosan: végérvényesen elmúlt az úgynevezett
Brezsnyev-doktrina érvényesítésének a korszaka.

    x Tulajdonképpen azt volt szokás Brezsnyev-doktrinának nevezni,
amely szerint létezik egyfajta közös felelősség, azért, ami az egyes
tagországok életében végbemegy. Van olyan vezető még ma a
tagországok között, aki pártfogolja a közös felelősség gondolatát,
és az ebből adódó gyakorlati lépéseket.

    - Én ehhez annyit hozzátennék - mert pontosan így van a
megfogalmazás -, hogy ez a közös felelősség jelenti az elvi,
politikai alapját a beavatkozásnak, és ez az, ami különösen súlyos
következményekkel járt az elmúlt évtizedek során. De ezek a nézetek
kisebbségben maradtak. Nem számoltam össze pontosan, de megjelentek
ilyen vélemények, és ezek alapvetően a belső helyzettel függenek
össze. Miért? Mert miközben a szovjet delegáció, a mi küldöttségünk
vagy a lengyel delegáció hangsúlyozta a rendkívüli fontosságát az
egész átalakulási folyamatnak, a szocializmus megújításának,
ugyanakkor az értékek megőrzésének és így tovább, több ország pedig
egyértelműen állást foglalt amellett, hogy az eddigi gyakorlatot nem
kell megváltoztatni, nem is szabad, a szocializmus bebizonyította az
életerejét, életképességét. A történelem menete, illetve a jelenlegi
helyzet nem éppen ezt igazolja.

    x Az Ön által elmondottakból levonható az a következtetés: éppen
a Szovjetunió az, amely tulajdonképpen ezzel a terhes brezsnyevi
örökséggel is útját állja annak, hogy a közös felelősség elmélete és
a ráépülő gyakorlati lépések akármilyen módon is előtérbe
kerülhessenek vagy dokumentumba foglaltathassanak.

    - Ami a dokumentumokat illeti, és ez teljesen új és megfelel a
mai helyzetnek, a mai követelményeknek: a be nem avatkozást szögezik
le. Másfelől pedig számomra talán az volt a legnagyobb élmény
Bukarestben - és ezt nem a kincstári hűség mondatja velem -, hogy a
szovjet delegáció, főtitkárral az élén, de a külbönböző
munkamegbeszélések során a dokumentumok szerkesztésekor és minden
más megnyilvánulásukban rendkívül korszerűen viszonyult mind a
szocializmus építésével vagy a szocialista országok belső
helyzetével összefüggő kérdésekhez, problémákhoz, mind a további
nemzetközi erőfeszítésekhez. (folyt.köv.)


1989. július 9., vasárnap 20:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula interjúja (5. rész)

Például teljes egyetértésre jutottunk - és elsőként velük - abban,
hogy egészen másként kell értékelni a mai nyugat-európai
viszonyokat, mint korábban. Szakítani kell a régi, elavult sémákkal,
dogmákkal, mert ha nem szakítunk, az új külpolitikai gondolkodásmód
és gyakorlat nem valósulhat meg.

    x A kérdések kérdése tulajdonképpen az, hogy az új politikai
gondolkodás irányába tart-e a Varsói Szerződés politikai szervezete?

    - A szervezet, a szövetség működése, tevékenysége,
kifeléirányultsága mindenképpen ebben az irányban halad.
Meggyőződésem: ezt a dokeumentumok, az állásfoglalások egyértelműen
tanúsítják. Ugyanakkor a helyzet olyan, hogy az egyes tagállamok
felfogása, főképpen és döntően a belső politikai helyzettel,
folyamatokkal kapcsolatban változatlanul igen eltérő, különbözik
egymástól - montotta végezetül Horn Gyula. (MTI)


1989. július 9., vasárnap 20:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

" - Jónapot kivánok. Itt Szabó György beszél Franciaországból. Egy hírem van Önök számára, talán érdekelni fogja Önöket. Kékség' telén, jó forrásból tudom, hogy Kádár János és felesége öngyilkos lett. Felesége meghalt, Kádár János kb.egy héttel utána halt meg. - Szeretettel üdvözlöm önöket. Debrecenből beszélek Katona Imre vagyok, szeretném megtudni a kölni városi polgármesternőnek a telefonszámát. Egész délelőttömet ezzel töltöttem, sajnos magyarországi viszonylatban ezt a számot nem sikerült megtudnom. Debrecen 14050-esen várnám vissza a hívásukat. Nagyon szépen köszönöm előre is. (Közben megtudta a telefonszámot)."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD