|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - A múlt évi költségvetés végrehajtásáról, az államháztartási reformkoncepcióról, valamint az adóreform korszerűsítéséről tanácskozott szerdán az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága a Kereskedelmi Minisztérium Dorottya utcai tanácstermében.
A költségvetéssel kapcsolatos írásos előterjesztésekhez Patkó
András pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést.
Elmondta: bár a költségvetési jelentés végső számai közel állnak a
tervezett értékekhez, a feszültségeket, amelyek az idén kerültek
felszínre, már magukban hordozták. Pozitívumként értékelte, hogy
javult a fizetési mérleg - az ország adóssága nem növekedett olyan
viharos gyorsasággal, mint korábban - s általában jobb az előző
évinél a vállalatok jövedelmezősége is -, a részletes elemzés nagyon
sok anomáliára rámutat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni például,
hogy a vállalatok jövedelmezősége népgazdasági szinten nem
egyenletes mértékben javult, növekedett a differenciálódás, nagyon
sok vállalatnál a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű a veszteség.
A szóbeli kiegészítést követő vitában Polgárdi József (Pest
megye) kijelentette: a költségvetésről szóló jelentést nem tudja
elfogadni. Véleménye szerint ugyanis a számítások nem
megalapozottak, hiszen az elmúlt hónapokban kézhezkapott értékelések
egymástól nagy mértékben eltérő adatokat tartalmaznak. A végső
kimutatás pedig, amely szerint 36 milliárd forinttal több a
költségvetés bevétele a tervezettnél, bizonyítja, hogy a többletet
felelőtlenül költötték el, a kiadások tizenegy sora közül ugyanis
tíznél kimutatható a túlköltekezés. Túlzottnak találta a
költségvetési szervek rezsijét is, s felhívta a figyelmet, hogy a
Kereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a belügyi és a
honvédelmi tárca kiadásai 1988-ban átlagosan mintegy 50 százalékkal
haladták meg a megelőző évit. Szólt arról is: úgy érzi, hogy a
szociálpolitikát ,,feláldozták,, a költségvetés oltárán. Azt
javasolta, hogy ez év szeptember 1-jétől a nyugdíjasok és a családi
pótlékra jogosultak jövedelmét egészítsék ki a társadalombiztosítás
várható 20 milliárd forintos többletbevételének legalább
egyharmadával. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes erre a
hozzászólásra adott válaszában kifejtette, hogy a minisztériumok
kiadásai elsősorban a bérbruttósítás következtében növekedtek, s ez
nemcsak ezekre az intézményekre jellemző. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 12:06
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a társadalombiztosítás várható
többletét mire fordítják, emlékeztetett, hogy a Parlament legutóbbi
ülésén a csomagtervben ennek az összegnek a részletes felosztását
már elfogadta. A társadalombiztosítási gondokkal egyébként több
képviselő is foglalkozott, s egyetértettek abban, hogy a befizetés
ellenértékét a lakosság nem kapja meg, s ezen mielőbb változtatni
kell. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 12:07
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéshez
fűzött szóbeli kiegészítőjében Gombocz Zoltán kereskedelmi
államtitkár elsősorban a gazdaságban végbement idei folyamatokról
tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy az év első öt hónapjában
a termelés szerkezete a várakozástól eltérően alig módosult. Az
ipari termelés egy százalékkal csökkent, ám a feldolgozóiparé még
ennél is jobban. Ezen belül a könnyűipar termelésének csökkenése 5.6
százalékos volt. Az alapanyaggyártás összességében egy százalékkal
növekedett a múlt év azonos időszakához képest, néhány ágazatban
azonban ennél erőteljesebben, az alumíniumiparban például 5
százalékkal. A külkereskedelemben az export, ha lassan is, kezd
áthelyeződni a tőkés piacok felé. Az idegenforgalom az eddigi
tapasztalatok szerint nullszaldóval zárja majd az évet.
A tájékoztatót követő vita során Hellner Károly, a bizottság
titkára felhívta a figyelmet, hogy az ez évre előirányzott
szocialista import nem érkezik a tervezetnek megfelelő ütemben,
lemaradások vannak például a személygépkocsi-behozatalban.
Az államháztartási reform koncepciójával kapcsolatosan Patkó
András szerint mindenekelőtt eldöntendő, milyen irányban kívánatos a
gazdaság fejlődése. A tervezett piacorientált gazdálkodás
kialakítása ugyanis megköveteli, hogy radikálisan csökkenjen az
államnak a jövedelem-újraelosztásban betöltött szerepe, ami jelenleg
még a jövedelmek hatvan százalékára terjed ki. Ugyancsak lényegesnek
tartotta, hogy a szociálpolitikában és a társadalompolitikában is
érvényre jussanak a piaci hatások.
A pénzügyminiszter-helyettes az adórendszer korszerűsítéséről
szólva elmondta: a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó,
valamint a vállalati nyereségadó mértékei vitathatók. A személyi
jövedelemadó rendszerét egyszerűsíteni kell, s noha már több ízben
felvetődött a családi jövedelemadó bevezetése, a pénzügyi kormányzat
annak idején a személyi jövedelemadó rendszere mellett foglal
állást. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
A nyereségadónál a preferenciák csökkentése a célszerű, hogy az igen
magas adó mértékét valamelyest mérsékelni lehessen.
A képviselők közül többen felhívták a figyelmet: a külföldi tőke
beáramlásához változatlanul szükséges, hogy külfönféle előnyöket
élvezzenek a befektetők.
A jelentéseket és az előterjesztéseket a bizottság elfogadta.
(MTI)
1989. június 21., szerda 15:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|