|
|
|
|
Bush látogatása - interjú 2. rész Embargó július 4-én 4.00-ig
|
Tulajdonképpen hogyan alakul George Bush itteni programja? A tervek szerint az elnök július 11-én délután érkezik. A Kossuth-téren lesz az ünnepélyes fogadtatás. Az estét díszvacsora zárja. Másnap délelőtt kerül sor a hivatalos tárgyalásokra az MSZMP és a kormány vezetőivel. Ezt követően az amerikai nagykövetség szervezésében Bush elnök magyar fiatalokkal találkozik. Kora délután a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mond beszédet. Délután további találkozókra kerül sor az MSZMP, illetve az új pártok képviselőivel, majd a napot az elnök fogadása zárja. Július 13-án délelőtt utazik el Párizsba. Az ellenzék bevonása a magyar külpolitika jelesebb eseményeibe ezek szerint rendszeressé válik? Igen. Ez is jelzi a társadalom, a politikai intézményrendszer fejlődését a pluralizmus irányába. Bíztató ez mindazok számára, akik aggódnak az ország sorsáért. Vannak azonban, akik másképpen aggódnak. A TV-ben is elhangzott, a lapok is közölték például Puja Frigyes volt külügyminiszternek a magyar külpolitikát bíráló szavait. Az amerikai elnök látogatásával kapcsolatban nincsenek ilyen helytelenítő hangok? A magyar külpolitikát bírálók általában két dolgot szoktak felvetni. Az egyik az, hogy a nyugati országok - jelen esetben az Egyesült Államok - a kapcsolatépítés révén beleszólnak hazánk sorsának alakulásába, döntéseinkbe. A másik pedig az, hogy a magyar politika ,,kiárusítja,, az országot. Ami a beavatkozást illeti: én nem látok ilyen veszélyt. A nyugati országok felelős politikai vezetői tisztában vannak azzal, hogy nem fűződik érdekük Kelet-Európa destabilizálásához, a nemzetközi erőegyensúly részét képező szövetségi rendszerünk felbomlasztásához. Bush elnök és környezete úgy nyilatkozik, hogy szimpátiával figyelik a magyarországi eseményeket, de azt is hangsúlyozzák, hogy a reformfolyamatokban a döntéseket nekünk kell meghoznunk. Ami a kiárusítással kapcsolatos vádakat illeti: köztudomású, hogy a magyar vezetés már évek óta nem új hitelek felvételére törekszik. Furcsának tartom, amikor olyan korábbi vezetők bírálják a magyar külpolitikát, akik részesei voltak az eladósodásunkhoz vezető döntéseknek, akik országunk nagyságrendjéhez képest túlméretezett külképviseleti hálózat fenntartását szorgalmazták a harmadik világban, s olyan nemzetközi kötelezettségeket vállaltak, amelyek meghaladták hazánk teherbíró képességét. (folyt)
1989. július 3., hétfő 20:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|