|
|
|
|
Horn Gyula ausztriai látogatásáról
|
Washington, 1989. július 8. (VOA, reggeli híradó) - A magyar külügyminiszter ausztriai látogatásához fűződik Simányi Tibor munkatársunk jelentése. - Horn Gyula magyar külügyminiszter június 26-ikán és 27-ikén Ausztriába látogatott. Látogatásának volt jó néhány olyan pillanata, amely a háború utáni évtizedek történetének látványos és szimbolikus jelentőséget kölcsönzött. A soproni közös sajtókonferencián Alois Mock osztrák külügyminiszterrel az Eisenstadti kismartoni Eszterházy kastélyban adott fogadás, no és persze az a fénykép, amely az egész világot körbejárta, és amelyen az osztrák és a magyar külügyminiszterek közösen vágják el a határmenti szögesdrótot jelezve, hogy immár szabad a határ a két ország között mint volt jó néhány évszázadon át. Mindez - mint mondtuk - látványos és egyúttal szimbolikus jelentőségű. Kevésbé látványos de annál mélyebb tartalmú volt a látogatás eredménye. Amit a magyar külügyminiszter így foglalt össze - Magyarország nem sokára eléri a belső kiegyezést és ő a külügyminiszter reméli, hogy Ausztria épp úgy társ lesz mint volt az 1867-es kiegyezésben és talán emlékeznek hallgatóink, hogy ezt a történeti szimbólumot mi alkalmaztuk elsőként az egyre jobban elmélyülő osztrák-magyar együttmüködés jellemzésére, mégpedig a nagymarosi vízilépcső leállítása következtében kárt szenvedett osztrák vállalatok kártalanításával kapcsolatban. A két külügyminiszter kicserélte azon megállapodás ratifikációs okiratát, amelynek értelmében az egyik állam garantálja a másik állam polgárának inveszticióját és azt, hogy az osztrák illetve magyar állampolgár ügyét saját állampolgárával egyelően kezeli. Megállapodtak abban, hogy olyan harmadik országokban, ahol az egyik félnek nincs diplomáciai képviselete, a másik fél magára vállalja az első állam érdekeinek képviseletét. Ez a bécsi látogatás úgy tetszik mérföldkő a két ország újabbkori kapcsolatainak történetében. Mindaz a jelszó, ami a jószomszédi viszonyról és a két ország példaképszerű kapcsolatáról szól nem fejezi ki azt a mély tartalmat amit a két ország együttműködése valóban jelent. (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Horn Gyula ausztriai látogatása - 1. folyt.
|
Az együttműködés nem szorítkozik a két ország gazdasági együttműködésére. Ezt úgy kell érteni, hogy Ausztria mindazokban a nyugat-európai intézményekben amelyek munkájában részt vesz, támogatni fogja Magyarországot azon törekvéseiben, hogy szintén bekapcsolódjék a nyugat-európai fejlődés vérkeringésébe, mint ahogy ez Magyarország 1000 éves történetéből kényszerűen következik. A jövőbeni együttműködés kiterjed a tudományok és a kultúra minden területére, és kiterjed az emberi jogokra. Például Erdélyben, ami Horn Gyula szavai szerint nem csupán román-magyar kérdés, hanem nemzetközi is. Hiszen nemzetközi szerződésekről és nemzetközileg garantált emberjogi normákról van szó. Magyarország önmagában nem léphet fel eredményesen. A világ nyilvánosságának erélyesebben kell közbelépnie. Magyarország nemzetközileg is önállóan kell hogy működjék a jövőben. Így például semmi politikai akadálya nincs annak, hogy Magyarország az EFTA tagja legyen. Azonban előbb át kell szervezni az ország gazdasági strukturáját. Ezt követően lehetőség nyílik az országnak arra, hogy kiépítse kapcsolatait az európai közösséghez. 1995-ben a közös világkiállítás idejére Magyarország már minden bizonnyal tagja lesz az Európa Tanácsának, ami különösen az emberjogi konvenciók tekintetében bír fontossággal. Ugyanakkor Magyarország változatlanul a tagja a Varsói Szerződésnek és betartja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek e szerződésből reá hárulnak. Bécs pedig egyengeti Budapest útját az EFTA-felé. Segítséget nyújt neki nyugati technológia importálásában és a magyarországi infrastruktúra kiépítésében. A magyar külügyminiszter bécsi látogatása hatalmas lépés volt Magyarország önállóvá válásának folyamatában. +++
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|