|
|
 |
|
 |
Nagy Imre és négy mártírtársának életrejza (4. rész) (OS)
|
Fontos szerepet játszott a műegyetemisták október 22-i
nagygyűlésén.
Október 23. után előbb a Budapesti Rendőr-főkapitányságon,
Kopácsi Sándor mellett tevékenykedett, majd Nagy Imre
miniszterelnöki titkárságát vezette. November 4-én a jugoszláv
nagykövetségre ment, majd Romániába vitték. 1958 februárjában Nagy
Imrével együtt került a vádlottak padjára, később azonban ügyét
különválasztották.
1958. április 24-én végezték ki.
Losonczy Géza
1917. május 5-én született Érsekcsanádon, református
lelkészcsaládban. A hajdúböszörményi Kalvineumban érettségizett,
majd beiratkozott a debreceni Tisza István Tudományegyetem
bölcsészkarának francia-magyar szakára. Szilágyi József, Tariska
István, Újhelyi Szilárd, Zöld Sándor és mások mellett a Márciusi
Front ,,kilences bizottságának,, tagja, s a mozgalom Tovább című
lapjának munkatársa volt. 1938-ban egyéves ösztöndíjat kapott a
besanconi egyetemre.
Hazatérése után 1939-ben a KMP tagja lett, majd újságíróként
dolgozott a Népszava szerkesztőségében. Letartóztatták, szabadulása
után az illegális pártsajtóban tevékenykedett.
1945 márciusától a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetője,
1947-től országgyűlési képviselő, 1948. december 4-től
miniszterelnökségi államtitkár volt. Beválasztották az MKP, majd az
MDP Központi Vezetőségébe is, amelynek 1951 márciusáig,
letartóztatásáig póttagja volt. 1949-ben a Népművelési Minisztérium
államtitkára lett.
1951 márciusában letartóztatták. A bíróság elé a Márciusi Front
egyik egykori debreceni vezetőjeként került. A Gyűjtőfogházból
súlyos betegen, 1954-ben szabadult, amikor Nagy Imre
kormányprogramja nyomán megkezdődtek a rehabilitálások. Párttagságát
visszakapta, a Magyar Nemzet munkatársa lett.
1956. október 23-án a Központi Vezetőség tagjai közé
választották, de ezt nem fogadta el. Hamarosan ismét Nagy Imre
közvetlen munkatársainak egyike lett: a Parlamentben a sajtó- és
propagandaügyeket intézte, és Nagy Imre utolsó kabinetjében
államminiszter lett. Tagja volt annak a héttagú intézőbizottságnak,
amelyre az MDP önmagát feloszlató Központi Vezetősége az új párt, az
MSZMP ügyeinek intézését bízta.
November 4-én Nagy Imrével együtt a jugoszláv követségre ment.
Őt is Romániába vitték, majd hazahozták és a Fő utcai börtönbe
került. 1957. december 21-én a börtöben halt meg.
(OS)
1989. június 12., hétfő 16:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|