|
|
 |
|
 |
Mióta párthadsereg a honvédség?
|
(Hajnal László Gábor)
München, 1989. március 12. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP Politikai
Bizottsága január 28-án ülésezett, és a tanácskozás utáni
sajtótájékoztatón is szóba került többek között, hogy a fegyveres
testületek, a polgári demokráciák hasonlatához lehetnek-e
függetlenek a pártoktól. Vagyis elképzelhető-e úgynevezett
depolitizálás a hadseregben és a rendőrségnél, továbbá a
munkásőrségnél, valamint az MHSZ-nél.
A kérdés ilyetén felvetése és nagy nyilvánosság előtti firtatása
számos szempontból időszerű. Hiszen nem lehet mindegy, kinek a
parancsát kell mind a hivatásos, mind a sorozott állományban
lévőknek teljesíteniük. Most tekintsünk el a Belügyminisztérium
felügyelete alatt ténykedő - mondjuk így - működésének elemzésétől.
Maradjunk csupán a katonaságnál.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy századunkban, amikor a kommunisták
először kerültek hatalomra, miért akarták rögtön párthadsereggé
tenni a honvédséget komiszárokkal, politikai biztosokkal
kényszerítve a feltétlen engedelmességet. Ennek a módszernek a
következményeit, nevezetesen azt, hogy a katona ne az ország, hanem
az uralkodó párt érdekeit szolgálja, pontosan lemérhetjük az 1919-
es Tanácsköztársaság kíméletlen emberpusztításában, és ez
ismétlődött meg más színekben 1948 után, a koalíciós kormányzás
szétzilálását követően már korántsem a haza védelme lett a katonák
elsődleges feladata.
A két világháború közötti korszakban bő két évtizedig szigorúan
tiltották, hogy a fegyveres testületek tagjai részt vegyenek a párt
politikájában, és akik a bal- vagy jobboldallal nyíltan
rokonszenveztek, gyorsan kivetkőztették őket az uniformisból.
Példaként előhozakodhatunk azzal is, hogy Hitler sem kényszerítette
a Wermacht tisztjeit a Nemzeti Szocialista Pártba lépésre, Horthy
pedig kormányzásának végéig következetesen tiltotta a bármiféle
párthoz való tartozást. De Rákosiék ezt a semlegességet
megszűntették, és egyik pillanatról a másikra a tegnapi lógósokból,
katonaszökevényekből, nagy hangú lumpenekből tábornokokat kreáltak,
akik azzal szolgálták meg aranyvállapos egyenruhában parádézásukat,
hogy csakis és kizárólag a párt parancsait teljesítettek.
Ha netán valaki 1956-ban mégis komolyan vette, hogy a dolgozó népet
kell szolgálnia, azt bebörtönözték, kivégezték-, vagy lefokozva
nyomorba döntötték. Mindezek ismeretében ajánlatos tehát
odafigyelni arra, hogy miért tiltakozik oly erőteljesen az MSZMP a
hadsereg depolitizálásának társadalmi igénye ellen.
Fejti György KB-titkár azt hangoztatta a székesfehérvári katonai
aktívaértekezleten, idézem: "a fegyveres erők hivatásos
állományának nagy többsége párttag, és semmiféle esélyegyenlőségre
való hivatkozás nem lehet ok arra, hogy az MSZMP feladja
pozícióit." Tegyük hozzá, hogy ez legalább nyílt beszéd, ám Türmer
Gyula, a főtitkár tanácsadója azt hangoztatta a február 28-iki
sajtótájékoztatón: "az MSZMP már nem avatkozik be direkt módon
adminisztratív eszközökkel a fegyveres testületek ügyeibe, nincs is
már ilyen szervezete."
Ez bizony - fogalmazzunk finoman - nem fedi a valóságot, hiszen ha
nem avatkoznak be direkt módon, akkor vajon a frissen kinevezett
politikai főcsoportfőnök miért a pest megyei első titkár lett? A
tartalékos civil Krasznai Lajost vezérőrnaggyá nevezték ki, és így
lépett elő az elkötelezett pártmunkás-tábornokká, aki - egy vele
készített interjúban tavaly december 23-ikán sugározták az
Elsőkézből című műsorban - azt fejtegette, hogy a rendőrség mellett
a katonaság a rendszer legfőbb támasza. Ez idáig is nyilvánvaló
volt, mert a témára figyelőknek nem keresztrejtvény a néphadsereg
feladatul jelölt esküszöveg pontosítása, hogy mit is jelent a
gyakorlatban a haza függetlensége és a társadalmi rendszer védelme.
Az is taktikázás nélküli feleletre váró kérdés: ha a fegyveres erők
hivatásos állományának nagy többsége párttag, akkor kinek tartoznak
engedelmességgel, az Elnöki Tanács elnökének, a miniszterelnöknek,
az Országgyűlésnek vagy az MSZMP-nek, a jelenben még egyedül
kormányzó pártnak? +++
1989. március 12., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|