|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (3. rész)
|
A Munka Törvénykönyvének tervezett módosításával kapcsolatban
ugyancsak több kritikai észrevétel hangzott el. Ezek egy részével
Halmos Csaba egyetértett, más részükre pedig jogi érvekkel
alátámasztott választ adott. Ezzel az okmánnyal a Jogi, Igazgatási
és Igazságügyi Bizottság könnyű helyzetben volt: mivel nem ez a
bizottság véleményezi majd a parlament előtt a tervezetet, ezért
testületileg nem is kellett állást foglalnia a vitatott kérdésekben.
Ezután Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) és több más képviselő
indítványával foglalkozott a bizottság. E képviselők javasolják a
gyülekezési jogról szóló, 1989. évi III. törvény módosítását. A
törvény értelmében a Kossuth Lajos téren nem lehet rendezvényeket
tartani. A kérdés különös időszerűségét március 15-ének a közeledte
adja. A képviselők javasolják megszüntetni azt a jogi helyzetet,
hogy nem szabad virágokat elhelyezni Kossuth Lajos szobránál sem. A
gyülekezési törvénynek ezt a passzusát egyébként az eredeti javaslat
nem tartalmazta: az történetesen éppen a Jogi, Igazgatási és
Igazságügyi Bizottság indítványára került be a szövegbe. A bizottság
most - szembenézve néhány héttel ezelőtti álláspontjával -
egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy indítványozza az Országgyűlés
elnökének: a március 8-i ülésen megtárgyalásra javasolva terjessze
elő a törvénymódosítási indítványt.
Ezt követően az alkotmány szabályozási elvei kerültek terítékre.
Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes azt kérte a bizottsági
tagoktól: foglaljanak állást az alkotmány-koncepció alternatív
elgondolásaival kapcsolatban. Ha ugyanis ezt nem teszik meg, akkor
négy-öt konkrét szövegtervezetet is ki kellene dolgozni, ami szinte
teljesen áttekinthetetlenné tenné a kérdéskört. Ez a koncepcionális
állásfoglalás - amely a március 8-i ülésen lesz a képviselők
feladata - olyan fontos kérdéseket érint, mint például az államforma
megfogalmazása, az emberi jogok elhelyezése az alkotmányon belül, az
Országgyűlés struktúrájának - egy- vagy kétkamarás jellegének -
eldöntése, az országgyűlési választások módja, a köztársasági elnök
hatalmi súlya, az ügyészi szervezet alkotmányjogi helyzete.
A vitában különféle nézetek szembesültek. Horváth Jenő például
úgy vélekedett, hogy a magyar parlamentáris demokrácia még nem elég
erős ahhoz, hogy elbírjon egy túl erős köztársasági elnöki hatalmat,
például az államfő azon jogát, hogy újabb tárgyalásra
visszaküldhesse az Országgyűlésnek a már elfogadott törvényeket.
Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun megye) viszont a ,,nem szélsőségesen erős,
de a közepesnél erősebb,, köztársasági elnöki intézményéért szállt
síkra. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 19:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|