Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
1989. február 21., kedd - Ülést tartott kedden az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottsága. Az Országgyűlés március 8-i ülésre készülve a testület megvitatta a sztrájkról szóló törvényjavaslatot, a Munka Törvénykönyvének módosítási javaslatát, az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját, valamint a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörének bővüléséről szóló előterjesztést. A bizottság állást foglalt amellett, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a gyülekezési törvény módosítását, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás értelmében a parlament előtti téren rendezvények tartása tilos. A sztrájktörvény javaslatához és a Munka Törvénykönyvének módosítási javaslatához Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Miként elmondta, a sztrájktörvény megalkotása azért fontos, hogy megszüntessék a jogbizonytalanságot ezen a - jogilag jelenleg egyáltalán nem szabályozott - területen. A javasolt törvényszöveg azt célozza, hogy a sztrájkot, mint eszközt, csak végső esetben lehessen igénybe venni, s hogy kiszámítható legyen a jogellenes sztrájk szankciója. Az immár 21 éve hatályos Munka Törvénykönyvének most csak a módosítását tervezik, ami átmeneti megoldás, és főleg a társasági törvény megalkotása tette szükségessé. Halmos Csaba ígéretet tett arra, hogy a jövő év végéig előterjesztenek egy teljesen új koncepción alapuló Munkatörvénykönyv-javaslatot. A sztrájktörvény-tervezet fölött éles vita bontakozott ki több képviselő, illetve az államtitkár között. Tallóssy Frigyes (Budapest) úgy vélekedett, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem alkalmas az elfogadásra. Indítványozta, hogy dolgozzák át a szöveget, s azt is két lépcsőben tárgyalja az Országgyűlés, hogy legyen idő az első olvasat során felmerülő gondolatok beépítésére. A képviselő szerint a benyújtott tervezet nem ad választ számos kérdésre, így például nem nyújt kapaszkodót a sztrájk jogosságának megítélését illetően, valamint nem tisztázza, hogy ki viseli a felelősséget a sztrájkok következményeiért. Horváth Jenő (Budapest) úgy vélekedett, hogy az lenne a kisebb rossz, ha most elhalasztanák a törvény parlamenti tárgyalását, és néhány hónapot még rászánnának egy általánosabb elfogadásra esélyt adó változat alapos kidolgozására. A most benyújtott javaslat keretjellegű jogszabály - mondta, és hozzátette, hogy ellenzi keretjogszabályok elfogadását. (folyt.köv.) 1989. február 21., kedd 19:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »