|
|
 |
|
 |
Felszólalások az Európa Tanácsban
|
Köln, 1989. július 7. (Deutschlandfunk) - Ezért a pillanatért
fáradozott 40 éven keresztül az Európa Tanács parlamenti gyűlése. A
magyar Réger Antallal első alkalommal kapott szót egy kelet-európai
képviselő, a szabad világnak ebben a legnagyobb népképviseletében.
Egy nappal azután, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő és
pártvezető kifejtette Strasbourgban az egész Európával való jövőbeni
együttműködésről való vízióját és aközben rámutatott a
Kelet-Európában meglévő új állami és társadalmi pluralista
fejlődésről. A mai nap kelet-nyugati kapcsolatokról folyó vitájában
már megmutatkozott, hogy a fejlődés már messze előljár. Hardtmuth
Hausman jelentését olvassuk fel:
- Réger Antal személyében olyan képviselőt küldött a magyar
parlament, akit egyúttal a magyar delegáció vezetőjének is
kinevezett, és aki a magyarországi német kisebbség képviselője.
Amennyire szokatlan volt az a tény, annyira csodálatot keltett
szavainak egyértelműsége: azon fáradozunk - így a magyar küldött -,
hogy felépítsünk egy demokratikus többpártrendszert, amelyik
felváltja az egypárti uralmat.
A szocialista gazdaság helyett a szabad piacgazdaságot vezetjük
be, és egy olyan szabad társadalommal fogunk rendelkezni, amelyben a
legfőbb parancsolat az emberi jogok tiszteletben tartása lesz.
Külpolitikailag Magyarország szabad lesz és független, és különösen
azokkal az országokkal fog együttműködni, amelyek ugyanilyen elveket
vallanak.
Eközben fontos kritérium lesz az emberi jogok tiszteletben
tartása, különösen a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód. Réger
ezzel világosan elhatárolta magát Romániától. (folyt.)
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Felszólalások az Európa Tanácsban - 1. folyt.
|
Ilyen világos, félreérthetetlen kijelentésekkel ugyan nem tudták
felvenni a versenyt a lengyel, a szovjet és jugoszláv felszólalók,
de minden beszédben az emberi jogok jelentősége állt előtérben.
Vlagyimir Kudrijahcsev szovjet képviselő kijelentette, hogy a
párton belüli demokrácia elérése után most hozzáláttak azokhoz a
reformokhoz, amelyeknek biztosítaniuk kell a hatalom megosztását, a
vélemény-, a sajtó- és vallásszabadság rögzítését, a föderalizmus
továbbfejlesztését, valamint az igazságügy megújítását, egészen a
halálbüntetés megszüntetéséig.
Arról a kérdésről nem volt szó, hogy vajon ez a négy ország be
akar-e lépni az emberi és alapvető jogok védelmének európai
konvenciójába. Az Európa Tanács egy küldöttségének elmúlt heti
moszkvai látogatása során ismertté vált, hogy a Szovjetunió ezt
szeretné tenni. Ez a konvenció eddig csak az Európa Tanács
tagországai számára állt nyitva. Így a német képviselők
küldöttségének vezetője Gerhardt Liedemann követelte, hogy az emberi
jogok világméretű megvalósításának értelmében minden állam számára
nyitottá kell tenni ezt a konvenciót.
Gorbacsov kijelentésének megfelelően - miszerint az Egyesült
Államok is az európai házhoz tartozik - egy ügyes rendezés révén
mindját D" Amato amerikai szenátor szólalhatott fel vendégként a
kelet-európai küldöttek után. Az amerikai szónok beszédében élt az
elmúlt napokban sokat emlegetett szóképpel és rámutatott, hogy az
amerikai házat is európai alapokra építették. A mai fejlődés -
amelyhez jelentősen hozzájárult az Európa Tanács - mint a szabadság
nagy háza, a remény korszaka és a kibékülés nagy erőtartaléka.
Az amerikaiak minden elképzelhető sikert kívánnak Gorbacsovnak,
ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni annak lehetőségét, hogy
olyan visszaesések is történhetnek, mint nem is olyan régen Kínában.
+++
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|