Rendszerváltás és az MTI

	Híres amerikai tévékommentátor a látogatásról
Washington, 1989. július 5. (Amerika Hangja) - Bush elnök küszöbönálló budapesti látogatását megelőző interjúsorozatunkkal az volt a célunk, hogy úgyszólván mindenkit megszólaltassunk, aki számít. És így lett elkerülhetetlen annak az országos hírű amerikai tévékommentátornak a megszólaltatása is, aki talán hallgatóink számára sem teljesen ismeretlen: John McLaughlin készítette tavaly Budapesten Kádár Jánossal azt az interjút, amit az Amerika Hangja teljes egészében közvetített, és amelynek szélesen gyűrűző visszhangja minden bizonnyal hozzájárult Kádár János eltávolításához az MSZMP éléről. Mr. McLaughlin, aki az egyik legnézettebb washingtoni politikai tévé talk shaw - mondjuk úgy - házigazdája, kérésemre a következő magnószalagra vett nyilatkozatot tette Bush elnök budapesti látogatásánk jelentőségéről: - John McLaughlin vagyok. Tavaly Budapesten készítettem interjút Kádár Jánossal elsősorban arról, hogy miért csúszik ki kezéből fokozatosan az MSZMP vezetése, mi a magyarázata annak, hogy a párton belül ellenzéki hangok és egyéniségek jelentek meg. És érintettük a kelet-európai változásokat is. A beszélgetés során egy átalakulóban lévő ország képe bontakozott ki. Olyan kép, amely megváltoztatja azt a képet, amit az Egyesült Államok hagyományosan alkotott magának Kelet-Európáról és Magyarországról. Bush elnök küszöbönálló magyarországi látogatása három szempontból minősíthető történelmi jelentőségűnek. (folyt.) 1989. július 5., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush elnök magyarországi látogatása - 1. folyt.
Először: a hidegháború 1946-os kitörése óta amerikai elnök mindössze két országban járt Kelet-Európa hat országa közül. Úgy tekintettünk ezekre az országokra, mint egy monolitikus tömb tagjaira a Szovjetunió ellenőrzése alatt. És ez a tény akadályozta a kétoldalú kapcsolatok kiépítését. Bush elnök látogatása azt jelenti, hogy a monolitikus felfogás politikájától eltávolodva most a megkülönböztetés politikáját kívánjuk folytatni. Ami azt jelenti, hogy Kelet-Európa országait ezentúl függetlennek és szuverénnek tekintjük. Amikor a magyar parlament új elnöke a közelmúltban kijelentette, hogy a Brezsnyev-doktrína "halott", akkor erre nekünk mindenképpen fel kell figyelnünk. Másodszor: Magyarországnak az a törekvése, hogy egy Kelet és Nyugat közötti híd legyen, ígéretes. A jelenlegi gazdasági reform, az ezzel kapcsolatos további lépések, a magánszektor engedélyezésére és bátorítására, a forint és a rubel konvertibilitásának megteremtésére, a külföldi tőke bebocsátásának lehetővé tétele azzal együtt, hogy engedélyezik azt is, hogy az úgynevezett vegyes vállalkozásokban a külföldi befektetők megtarthassanak maguknak 49 százalékot, és a komoly törekvések a további gazdasági liberalizálódásra - mindezeket a lépéseket nagyon is komolyan veszik Washingtonban. Ha Magyarországon valóban sikeresnek bizonyul ez a gazdasági liberalizálódás, és a Szovjetunióval is sikerül valamiféle megállapodást kidolgoznia a valutaátváltás terén, s ezenfelül mintegy tandemben engedélyezik, hogy külföldi befektetők megtarthassák maguknak a Magyarországon keresett hasznot, akkor nincs kizárva, hogy Magyarország valóban egy Keletet és Nyugatot összekapcsoló gzadasági híd lesz. (folyt.) 1989. július 5., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush elnök magyarországi látogatása - 2. folyt.
Tekintettel arra, hogy a külkereskedelmi kérdések Washingtonban az amerikai kormány szempontjából mindig is nagy fontosságúak, a magyarországi reformok ígérete rendkívüli érdeklődést vált ki az Egyesült Államok fővárosában. Azok a következtetések, amelyeket Bush elnök levon magának budapesti látogatása után, minden bizonnyal vagy hozzájárulnak a bimbózó gazdasági kapcsolatokhoz, vagy hagyják azokat elsatnyulni. Harmadszor, de nem utolsósorban, mert talán ez a legfontosabb szempont: a Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy a gazdasági változások mélyreható politikai reformokat igényelnek. A Fehér Ház meggyőződése szerint Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár néhány évvel ezelőtt alapvető választás elé került. Döntenie kellett a belföldi reformok és a között, hogy továbbra is megtartsa-e a szovjet birodalmat. Úgy tűnik, az előzőt választotta. És ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem a többi kelet-európai országnak is elegendő autonómiát adott. Magyarországra most úgy tekintenek, mint a változások laboratóriumára egy marxista-leninista államban. Az új alkotmánytervezet, a küszöbön álló választások, a reformisták bevonása a párt Központi Bizottságába, a többpártrendszerre alapuló pluralizmus, a független csoportok és szervezetek megalakulása - mindezek példa nélkül álló fejlemények, akárcsak Magyarország elbírálása a legkülönbözőbb helsinki bizottságokban. (folyt.) 1989. július 5., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush elnök magyarországi látogatása - 3. folyt.
Magyarországon tiszteletben tartják az emberi jogokat, a magyarok szabadon utazhatnak külföldre, leszerelik a műszaki zárat az osztrák határon. Washingtonban jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy Magyarországnak vajon sikerül-e végrehajtania ezt a politikai átalakulást anélkül, hogy valamiféle válság robbana ki. Mert ha sikerül, akkor Magyarország a többi kelet-európai ország példaképévé válhat. Az MSZMP őszi pártkongresszusát éppen ezért rendkívüli érdeklődés kíséri. Elvégre sok minden a párttól függ - jelentette ki John McLaughlin amerikai tévékommentátor, aki a Bush látogatással kapcsolatos nyilatkozatát ezekkel a szavakkal fejezte be: Bush elnök budapesti útja szimbolizálja azt az amerikai meggyőződést, hogy a kelet-európai változások valósak, alapvetőek és ígéretesek. Minden eddiginél szorosabb és eredményesebb kétoldalú kapcsolat kialakítása van folyamatban. Ez pedig új fejezet kezdetét jelenti a Kelet és a Nyugat számára egyaránt. +++ 1989. július 5., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »