|
|
|
|
Bush nem amerikai nagybácsiként jön
|
München, 1989. július 5. (SZER, Magyar híradó) - Várakozások előzik meg az amerikai elnök budapesti látogatását. Mit remélhet Magyarország? Lengyel Szaniszlót hallják: Egy évvel ezelőtt egy nemzetközi konferencián itt, Münchenben egy amerikai professzor a következőket mondta: "Az Egyesült Államoknak nincs koherens Kelet-Európa-politikája. Ha lenne is, nincs pénze e politika finanszírozására, de még ha lenne is pénze, nem tudná, hogy mire költse". Nos, azóta sok víz lefolyt nemcsak a Dunán és a Isaron, hanem a Potomacen is, olyannyira, hogy e hármas megállapításból legfeljebb csak egy állja meg a helyét, nevezetesen: az Egyesült Államoknak, az amerikai kormánynak nincs pénze a Kelet-Európa-politika finanszírozására. A jövő héten tehát George Bush nem amerikai nagybácsiként fog Budapestre érkezni, aki a mellényzsebéből kifizeti Magyarország külföldi tartozásait, és még egyéb vásárfiával is meglepi vendéglátóit. Az elnök hivatalba lépése után hosszú hónapokig tartott, míg az általa kinevezett agytröszt áttekintette, felülvizsgálta az Egyesült Államok politikai obmcióit és céljait abban a térségben, amelyet mi Kelet-Közép-Európának nevezünk. Ennek az átgondolási folyamatnak az eredményeképpen az amerikai külügyek mai irányítói lényegében magukévá tették azt az alapelvet, amelyet már Reagan elnök is elődjeitől - Carter, Ford, sőt Nixon elnököktől - örökölt, tehát azt, hogy az Egyesült Államok támogatja a békés, fokozatos, evoluciós átalakulást a kelet-európai térségben. Nem érdeke sem a helyi, sem a szuperhatalmi feszültségek kiéleződése. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bush látogatása - 1. folyt.
|
Ez utóbbi megállapítás különleges súllyal esik latba olyan időszakban, amikor a Szovjetunió - részben saját belső nehézségei nyomására - készséget mutat az érdemi párbeszédre a másik szuperhatalommal. Mi változott akkor az amerikai politikában? Érzésem szerint a térség és a térség problémáinak megközelítése, amely nem reményeken és elvárásokon, hanem konkrétumokon alapul. Mint Baker külügyminiszter mondta: a Nyugatnak nem szabad megismételnie a hetvenes évek hibáit, amikor hitelekkel és kölcsönökkel árasztotta el Kelet-Európát anélkül, hogy ragaszkodott volna a szabad piac megteremtését célzó gazdaságpolitikához. Más szavakkal kifejezve: az amerikai magatartás ma tárgy- és üzletszerűbb, szándéknyilatkozatokkal nem éri be, a konkrét, intézményesen szavatolt reformintézkedéseket honorálja. Kérdezhetné valaki: hogyan honorálja, amikor az amerikai fizetési mérleg is súlyos deficitet mutat? Nos, itt is vannak új elemek. Baker külügyminiszter utalt arra, hogy a "hetek" párizsi csúcsértekezletén - amelyre Bush elnök Budapestről utazik - megpróbálnak közös alapelveket kidolgozni Magyarország és Lengyelország megsegítésére. Ez a nemzetközi egyeztetés, illetve ennek szándéka változásra utal a korábbi időszak egyéni kezdeményezéseivel szemben. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bush látogatása - 2. folyt.
|
A másik új elem az a felismerés, hogy a gazdasági reformok útjára lépett országokban az egyéni kezdeményezést, a közép- és kisvállalkozásokat kell támogatni, nem pedig a csődbement államot. Ami pedig a támogatás formáját illeti, az elsősorban a magántőke biztonságérzetének a növelését jelenti, részben a politikai jóindulat kinyilvánítása, részben beruházási kormánygaranciák révén. A bevezetőben idézett amerikai professzor ma talán úgy fogalmazna: az Egyesült Államoknak van Kelet-Európa-politikája, pénzt is elő tud teremteni e politika támogatására, tudja is, hogy mire költse ezt a pénzt, de ennek előfeltételeit csak a kelet-európai országok teremthetik meg. +++
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|