|
|
|
|
- A hallgatók fóruma 1. folyt.
|
Még mindig érkeznek hozzászólások a június 16-i temetéshez. Sopronból jött a levél egy harminc éves soproni értelmiségi aláírással. Kérem, tolmácsolják köszönetemet és tisztelemet azoknak a szónokoknak, mindenek előtt Mérai Tibornak és Orbán Viktornak, akik néhai miniszterelnökünk és társainak a végső tisztességadása alkalmával szó szerint megfogalmazták és kimondták a szívemben, lelkemben meglévő érzéséket, a fejemben régóta meglévő gondolatokat. Végre retorikát hallhattunk, mert valós, igaz, őszinte, szívből jövő gondolatokat fejeztek ki. Végre az idenditászavarban szenvedő magyarság tiszta beszédet hallott. Most levélírás közben hallgatom a SZER esti, 22.00 órai adását és telefonbeszélgetést Orbán Viktorral. Ne legyenek kétségeid. Azoknak a szemében látszol ünneprontónak, ha egy ilyen megkésett temetést ünnepnek lehet nevezni, és helyesen fogalmaztál megint, akiknek kellemetlen az igazság, akiknek hatalma a hazugságra, a ködösítésre épült és épülni próbál ma is. Kedves SZER Ma már elég részletesen ismerjük az 1956-os demokratikus Nagy Imre-kormány tőrbecsalásásának, elhurculásának és kivégzésének a körülményeit. De hiányzik egy fontos láncszem. Kinek a gondolata volt Nagy Imrét és társait kivégeztetni? Ma amikor a Szovjetunió is a nyíltságra bíztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét. Ezek a kérdések minden igaz magyart érdekelnek. - Nemigen látok esélyt arra, hogy Kádár János a Szabad Európa Rádió munkatársának mondaná el először az igazságot. A Magyaroszág című hetilapban olvasható sorozatban a volt pártfőtitkár azt állítja, hogy a bíróság nem utasításra hozta ítéletét, sőt, hogy az akkori Politikai Bizottságban erre senki sem vállalkozott volna. De hát úgy látszik arra sem vállalkozott senki, hogy nemet mondjon egy még felsőbb utasításnak. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|