|
|
 |
|
 |
Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozata az MTI-nek (1. rész)
|
Washington, 1989. június 29. csütörtök (MTI-tud) - Ami Magyarországon és Lengyelországban történik, meghatározó fontosságú a világ békéje, a szabadság ügye szempontjából és fontos lépést jelenthet Európa megosztottságának felszámolásában. Erről beszélt Lawrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese Heltai Andrásnak, az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában. A vezető diplomata hangoztatta: Bush elnök budapesti és varsói látogatását ugyanolyan fontosnak tartja, mint a NATO-államok és a vezető nyugati országok csúcstalálkozóját. Új szakasz van az amerikai-magyar viszonyban, s az Egyesült Államok messzemenően elismeri, bátorítani, támogatni kívánja ,,a magyar nép és a vezetés bátor kezdeményezéseit,,. Ennek gyakorlati formáit az elnök jelenti majd be Budapesten, közölte.
Lawrence Eagleburger az amerikai diplomácia vezető
Európa-szakértője. Éveken át Henry Kissinger külügyminiszter közeli
munkatársaként dolgozott, a Fehér Házban, a védelmi és a
külügyminisztériumban töltött be vezető posztokat, belgrádi
nagykövet volt. Öt éve kivált a diplomáciai szolgálatból, ahová Bush
elnök és James Baker külügyminiszter kérésére idén tért vissza.
A tárca második embere beiktatása óta először nyilatkozott a
külföldi sajtónak.
X X X
Kérdés: hogyan látjak Washingtonban az elnök varsói és budapesti
útját - mit várhat attól e két ország?
Válasz: George Bush elnöksége kezdeti szakaszában ott volt a
NATO májusi csúcstalálkozóján, most Kelet-Európába utazik,
közvetlenül ezután részt vesz a hét nagy nyugati ország vezetőinek
párizsi tanácskozásán. A varsói és a budapesti útnak ugyanolyan
fontosságot tulajdonítunk, mint a brüsszeli és a párizsi csúcsnak.
Az elnök már kormányzása e korai szakaszában ki akarja fejezni mély
meggyőződését, hogy ami Magyarországon és Lengyelországban történik,
meghatározó fontosságú a világ békéje, az emberi szabadság ügye
szempontjából és - remélhetőleg - fontos lépést jelent az Európa
megosztottságának felszámolásához vezető úton. Az elnök nagy
érdeklődést tanúsít az út iránt, rendkívül fontosnak tartja, hogy a
lehető legvilágosabban kifejezzük: támogatjuk a politikai és a
gazdasági liberalizálást, a politikai és a gazdasági szabadságot.
(folyt.)
1989. június 29., csütörtök 10:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Eagleburger amerikai külügyminiszterhelyettes nyilatkozata az MTI-nek (2. rész)
|
Nyilvánvaló, hogy George Bush mindkét országban Amerika
támogatásáról biztosítja majd a demokratizálás folyamatát és
bizonyos vagyok abban, hogy bejelenti majd azt is, milyen gyakorlati
módokon kívánja az Egyesült Államok támogatni ezt a folyamatot.
Erről természetesen csak ő nyilatkozhat majd; úgy hiszem, azt
remélhetjük, hogy a látogatás után mind a magyar, mind a lengyel nép
világosan látja majd, milyen ez a támogatás, hogy milyen nagy az
amerikai érdeklődés minden iránt, ami ebben a két országban
történik. És megértik: az Egyesült Államok, mind egyedül, mind -
remélhetőleg - másokkal együtt kész megtenni minden tőle telhetőt,
hogy e folyamatot segítse.
Kérdés: mit jelenthet e támogatás a gyakorlatban? Mi a véleménye
arról, hogy az amerikai törvényhozásban egyelőre elakadtak a
javaslatok az országainknak nyújtandó gazdasági és kereskedelmi
könnyítésekre?
Válasz: - egyrészt arról a szándékról van szó, hogy mindkét
ország élvezhesse az OPIC (a külföldi amerikai beruházásokat
garantáló kormányhivatal) támogatását. Magyarország egyébként immár
megkapta az általános vámkedvezményeket (a magyar kivitel egy részét
érintő alacsonyabb tarifákról van szó - a tud. megj.) és célunk ,
hogy (az évenkénti hosszabbítás helyett) hosszabb időre biztosítsuk
számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Nem kétséges: amint
az elnök visszatér európai útjáról, kemény erőfeszítéseket tesz
majd, hogy a törvényhozás elfogadja e javaslatokat és lényegében
nagyon derűlátó vagyok a sikert illetően.
- Ami a támogatás további terveit illeti, azok kidolgozása még
folyik. Annyi bizonyos, hogy az elnök feltett szándéka módot találni
a magánszektor segítésére, hogy mindkét országban ösztönözhessük ,
bátoríthassuk az egyéni vállalkozást. Egyébként nyilvánvaló, hogy a
párizsi csúcsértekezleten napirendre kerül Magyarország és
Lengyelország ügye, hiszen az elnök közvetlenül onnan érkezik majd.
Be fog számolni tapasztalatairól és nem kétséges, megvitatják,
hogyan lehet kollektívan közreműködni Magyarország és Lengyelország
támogatásában. Ami a Brady-terv Kelet-Európára való kiterjesztését
illeti - e vonatkozásban már sok állam jelentkezett, így e két ország
esetében a kérdés csak hosszabb távon kerülhet napirendre. (A terv
az adósságok részleges elengedésével, átalakításával kíván enyhíteni
a súlyosan eladósodott fejlődő országok helyzetén - a tud.megj.)
1989. június 29., csütörtök 10:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozata az MTI-nek (3.rész)
|
Kérdés: Az Egyesült Államok történelmi távlatban sosem mutatott
különösebb érdeklődést Magyarország iránt. Van-e ebben most
változás?
Válasz: - Kérdése fontos és nem kétséges, hogy változás van.
Először is minden mozgásba jött: a peresztrojka, a demokratizálás
folyamatában változik a viszony az Egyesült Államok és a
Szovjetunió, Nyugat- és Kelet-Európa, az Egyesült Államok és
Kelet-Európa között. Más ez a helyzet, mint a korábbi, amikor sokáig
nem, vagy alig módosult a kelet-nyugati viszony és Magyarország
meglehetősen hallgatag partner volt a Kelet részéről. Ami most ott
történik, növekvő érdeklődést vált ki nálunk és - amint már
említettem - mindent megteszünk támogatására. Amint éppen az elnök
útja is mutatja, Magyarország és Lengyelország most más helyet foglal el
megítélésünkben, hiszen a reformok élvonalában vannak. Amilyen
mértékben tovább haladnak a nagyobb szabadsághoz vezető úton, olyan
arányban válnak mind fontosabbá. Tudjuk, hogy az amerikai-lengyel
kapcsolatok, nem utolsósorban tekintettel a sok lengyel-amerikaira,
mindig erősek voltak, de történelmileg ez messze nem volt így
Magyarország esetében. A Magyarországhoz fűződő szorosabb
kapcsolatok kétségkívül újak számunkra; most alakulnak ki, amikor
látjuk, hogy népük és vezetésük milyen nagy szellemi erővel és
bátorsággal lép új, sokban ismeretlen utakra.
Kérdés: hogyan látják ma országunkat, a politikai folyamatot,
új, demokratikus pártok alakulását?
Válasz: mint olyanvalaki, aki hosszú időt töltött már a
kelet-európai kérdések tanulmányozásával, a fejleményeket igen
jelentősnek tartom és csak üdvözölhetem. A változások olyan
mértékűek, hogy azok ütemét még pár évvel ezelőtt lehetetlennek
tartottam volna. A folyamat még nyilvánvalóan nem ért véget de
iránya, amely többpártrendszer felé mutat, igen bátorító, még ha
nyilván hosszú is az út. Ám egy rendszerben, amely fennállása óta
javarészt nem üdvözölte, még kevésbé engedélyezte az eltérő
nézeteket, most, amint a folyamat előrehalad, kompromisszumban kell
egyeztetni a nézetkülönbségeket. Úgy vélem, amit Magyarországon
eddig elértek, igen figyelemreméltó és nyilvánvalóan azt szeretnénk,
ha ez folytatódna. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök 10:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozata az MTI-nek (4.rész)
|
Kérdés: Véleménye szerint hol húzódhatnak a magyar reformok
határai?
Válasz: Hangsúlyozni szeretném, hogy a reformfolyamatban a
magyaroknak kell meghozniok a döntéseket, azok nem jöhetnek
kívülről: mi nem érthetjük jobban a magyar belpolitikai helyzetet,
vagy Magyarország viszonyát szomszédaival, mint önök. A reformok
ütemének Magyarországon és bármely más országban, beleértve az
Egyesült Államokat, határt szab a belső helyzet, az, hogy a
változások mekkora terhet rónak a lakosságra. Nyilvánvaló például,
hogy ha mi túl gyorsan lépnénk költségvetési hiányunk csökkentése érdekében,
próbára téve a lakosság türőképességét, ez reakciót váltana ki az
emberekből. Az önök gondjai e szempontból hasonló jellegűek. A belső
problémák legalább olyan fontosak, mint a külsők - Peking példája
ezt félreérthetetlenül bizonyítja. A reformok legjobb bírája saját
népük, ám mindenesetre elmondjuk majd véleményünket arról, milyen
változtatásokat volna célszerű tenniök. Úgy véljük, hogy végső soron
a reformok sorsa a nép bátorságán, bölcsességén, alkotókészségén
múlik. És azon, mennyire lesznek készek arra, hogy megváltoztassák a
szerkezetet: amennyiben ugyanis nem kerül sor alapvető, szerkezeti
változtatásokra, a reformok nem sikerülhetnek.
- Ami a reformok külső határait illeti: e kérdésben is önöknek
kell elsősorban dönteniük. Ami bennünket illet, tudatában vagyunk
ennek a problémának, ám úgy hiszem, ma senki a világon nem tudna
pontos választ adni a kérdésre, hol húzódnak a magyar reform
határai. A Szovjetunió viszonya Lengyelországhoz és Magyarországhoz
nyilvánvalóan egészen más, mint öt évvel ezelőtt. Mihail Gorbacsov
meglehetős világossággal kifejezte nézeteit a reformfolyamatokról és
sokkal kritikusabb volt az önök azon szomszédjait illetően, akik nem
kívánnak változtatni, mint azok vonatkozásában, akik készek a
reformra. Világos, hogy lényegesen nagyobb a mozgástér, mint amilyen
történelmi távlatban volt. Amerika mindenesetre nem kerülhet abba a
helyzetbe, hogy azt mondja a lengyeleknek, a magyaroknak: ne
vigyétek véghez ezt vagy azt a reformot, mert az külső veszéllyel
jár. A legnagyobb hiba volna ilyesmiben tanácsot adni. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök 10:35
|
Vissza »
|
|
Eagleburger amerikai külügyminiszterhelyettes nyilatkozata az MTI-nek (5. rész)
|
Kérdés: Ön Henry Kissinger munkatársa volt, aki a Szovjetunióval
kötendő globális kompromisszumok, a térségekről való tárgyalások
híve volt. Elképzelhetőek-e ma ilyen tárgyalások?
Válasz: Jó kérdésére azt mondanám: tény, hogy az Egyesült
Államoknak tárgyalnia kell a Szovjetunióval egy sor kérdésről,
amelyek egy része nyilvánvalóan érinti az európai stabilitást. Ez
távolról sem jelenti azt, hogy fel akarnánk éleszteni a jaltai
megállapodásokat: ez nincs és nem is lesz szándékunkban. Arról van
szó, hogy amikor Amerika és NATO-szövetségesei a kelet-európai, a
szovjetunióbeli változások folyamatát szemlélik, meg kell értenünk -
s úgy hiszem, meg is értjük - hogy a reformok időnként a stabilitás
megbomlásához vezetnek és a stabilitás hiánya Eruópában mindenki
számára aggasztó kell, hogy legyen. Nézetem szerint egyébként
valamennyiünknek: az Egyesült Államoknak, önöknek, a Szovjetuniónak,
a nyugati szövetségeseknek fel kell ismernünk, hogy egy változó
helyzetben a régi válaszok nem mindig érvényesek s ezért - amint a
helyzet változik - időnként óvatosság szükséges - hangoztatta az MTI
washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában Lawrence
Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese.+++
1989. június 29., csütörtök 10:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|