Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 07.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az ÉFISZ felhívása (Kádár János)

"Az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége (ÉFISZ) elnöksége megrendüléssel vette tudomásul Kádár János elhunytát. Személyében olyan embert veszítettünk, aki tevékenységével hozzájárult országunk boldogulásához, reálpolitikusként a szocialista blokkon belül biztosította annak lehetőségét, hogy népünk - összehasonlítva - szabadabban élhetett, mint a keleti tömb más népei."
OS:

Állásfoglalás a megyei napilapok tulajdonjogáról

"A mi megyénk lakossága kb: 320 ezer fő, ebből kommunista: (illetve tagdíjfizető) 21 ezer fő. Ha esélyegyenlőségről beszélünk, úgy nem érthető meg, miért rendelkezik külön sajtóval egy maroknyi kisebbség? Erre még az sem jogosíthatja fel őket, hogy ők a lapalapítók."

Interjú Berend T. Ivánnal

London, 1989. június 27. (BBC, Panoráma) Berend T. Iván a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Bizottság tagja tegnap este,
rövid látogatásra Londonba érkezett. A BBC világszolgálatának angol
adása számára készült interjút követően a Magyar Osztály is
megragadta az alkalmat, hogy feltegyen neki néhány kérdést.

    Első kérdésem az volt, hogy miként értékeli Berend T.Iván a
hétvégi KB ülés személyi döntéseit, illetve az új pártelnökségi
testület létrejöttét.

    - Ez az MSZMP-n belüli reformszárnynak egy jelentős
megerősödését mutatja, bár bizonyos kompromisszum jut kifejezésre,
hangsúlyozottan és nyíltan kimondott kompromisszum is kifejezésre
jut benne, azzal a céllal, hogy a párt különböző irányzatai között
egy nyílt szakadásra kerüljön sor. Azonban a kompromisszummal együtt
itt egy igen jelentős reformvonal erősödés következett be.

    - A 21 főre bővitendő új Politikai Bizottság személyi
összetételéről még nem érkezett híradás, de vajon ettől az új
testülettől mit várhatunk? Vajon itt is a reformerők fognak erőre
kapni?

    - Azt hiszem, hogy ennek a testületnek a legfőbb szerepe most
már a kongresszus előkészitésében lesz, és a Központi Bizottság
munkájának a jobb előkészitését szolgálja. Én azt hiszem, hogy ez
nagyjából ugyanezt az erőviszonyt fogja, vagy ugyanezt az
erőviszonyt tükrözi, mint amit maga az elnökség mutatott. Habár
nyilvánvaló, hogy olyan markáns reformszemélyiségek, mint az
elnökségben, itt már új nevek, új személyek nem kaptak természetesen
helyet.

    - Úgy gondolja-e a pártvezetés, hogy ezzel az új elnökséggel
együtt a majdani választásokra jobb esélyekkel indul?

    - Igen, ez volt a kiindulás. A választások szempontjából két
dolog látszott fontosnak ezen a központi bizottsági ülésen.
Egyrészt, egy nagyon erőteljes és határozott reform megújulás, ami a
további lépéseket nagyon erősen meghatározza. De ugyanakkor ez olyan
formában, hogy ne kerüljön sor a párt kettészakadására, tehát ne
váljanak ki azok az erők, amelyek egy nagyon egyértelmű
reformvonalat most még nem tudnának követni. (folyt.)


1989. június 27., kedd


Vissza »


- Interjú Berend T.Ivánnal - 1.folyt.

Hiszen a 700 ezres párttagság tulajdonképpen nincs igazán
felkészülve ezeknek a változásoknak a maradéktalan követésére.

    - Az MSZMP ebből az alkalomból Pozsgay Imrét jelölte ki
köztársasági elnöknek. A megelőző vitákban úgy értesültünk róla,
hogy Pozsgay Imre a maga részéről amellett kardoskodott, hogy a
köztársasági elnököt széleskörű jogkörrel ruházzák majd föl.
Anélkül, hogy akkor még szóba került volna, hogy Ő lesz a hivatalos
jelölt. Milyen előnyök, illetve hátrányok adódhatnak ebből? Arra
gondolok, hogy nem hátrányos-e, hogy ha egy reformfolyamat ennyire
személyi személyekhez kötődik, illetve a köztársasági elnököt olyan
jelentős jogkörrel ruházzák fel, mely hosszú időn keresztül döntő
kérdésekben számára vétójogot biztosít?

    - Azt hiszem, hogy ezen a stádiumon már a viták túljutottak és a
mai politikai megegyezés keresésben a különböző politikai erőkkel,
pártokkal, de még az MSZMP-n belűl is gyakorlatilag az erős
nagyhatalommal felruházott köztársasági elnök koncepciója már nem
érvényes. Inkább, ahogy most mondani szokás, egy ilyen középerős
köztársasági elnöki posztban gondolkodnak, de több ellenzéki párt
ezt is vitatja. Úgyhogy feltehetően a megállapodásokból egy nem túl
erős köztársasági elnöki pozíció fog kiemelkedni. Egy olyan azonban,
amely nemcsak formális, nem úgy mint ma, tehát tényleges politikai
koordináló szerepet játszhat és hatalommal is rendelkezik, ha ez
hatalom a parlament által nagyon erősen korlátozott is.

    - Amennyiben Pozsgay Imre tényleg elnyeri ezt a hivatalt, nem
arról van-e szó, hogy az MSZMP ílymódon a hatalmi befolyását
továbbra is érvényesíteni tudja?

    - Az MSZMP reformszárnya valóban ezzel jelentős poszthoz jutna,
ami azt hiszem, hogy az egész átalakulási folyamat szempontjából és
egyáltalán nem csupán az MSZMP szempontjából fontos. Én nekem
legalábbis az a véleményem. Nyilván ekörűl ellentétes vélemények
vannak, hogy a magyar átalakulásnak nagyon nagy érdeke, hogy az
MSZMP jelen legyen benne. Ugyanis, ez biztosíthatja a békés
átmenetet leginkább. És a jelenlét hiánya a szélsőségek veszélyeit
hozhatná és a szocialista országokkal való konfrontálódás
veszélyeit. Ezt nagyon el kellene kerülni. (folyt.)


1989. június 27., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Berend T.Ivánnal 2. folyt.

- Az elkövetkező kerekasztal-tárgyalások az ellenzék, illetve az
MSZMP között lényegében átkerültek a parlamenti keretek közé, de
Nyers Rezső az, aki a párt részéről tárgyalni fog ezekkel az
ellenzéki szervezetekkel. Milyen tárgyalási pozíciót foglal el
a párt?

    - A tárgyalás gyakorlatilag inkább akörül forog most, hogy mi
legyen előbb: - a szabad választások, vagy a különböző parlamenti
törvényhozási lépések az alkotmány reformjáig. Nagyjából afelé
hajlik - amennyire tájékozódott vagyok erről - a tárgyalások menete,
hogy a törvényhozást, már a legfontosabb törvényhozási lépéseket az
új parlament fogja végrehajtani.

    Tehát, tulajdonképpen amibe most meg kell állapodni az leginkább
egy választási törvény, ami önmagába is nagyon fontos, tehát hogy
milyen játékszabályok szerint kerül sor a választásokra. Hát itt sok
lehetőség adódik természetesen. A választások időpontjának a
megválasztása, eldöntése. Ebbe is teljes konszenzus kell, hogy a
választások után egy teljes megegyezés alapján létrejött választás
játszódjék le, és annak megfelelő parlament jöjjön létre. Különben
az új parlament legintimitása is megkérdőjelezhető lenne.

    És természetesen, hogy ezeken a tárgyalásokon a választások
időpontját is meg kell határozni. Az időpont alatt én most már
nemcsak az egy időpontot értem, hanem a választások menetének az
időpontját, tehát, hogy választások, parlamenti választások és
köztársasági elnöki választások hogy kövessék egymást,vagy együtt
legyenek.

    Tehát ezek a kérdések állnak most leginkább előtérbe, hiszen
Magyarországon nincs olyasmiről szó, mint mondjuk Lengyelországban
volt. Hogy egyfajta előzetes megállapodás korlátaival kerüljön sor a
választásokra. Erről már nincs szó a tárgyalások során. Úgyhogy azt
kell mondani, hogy inkább a technikai kérdések dominálnak, bár ezek
önmagukban is politikai jelentőségűek. +++


1989. június 27., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. július 7. A BM III/III. osztálya budapesti postaforgalomból kiemelte egy hozzám intézett, feladó nélküli levélküldeményt, mely a válságból kivezető biztos útra tesz javaslatot az Ellenzéki Kerekasztalnak. (D/21)
D21, III/III jelentés dr Boros levélmegfigyelés egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Miskolcról beszélek, Nyugatnémetországban gépkocsivezetői állás volna-e? Tel: 52239"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD