Rendszerváltás és az MTI

	Horn - bécsi előadás (1.rész)
Bécs, 1989. június 26. hétfő (MTI-tud) - ,,Változó világ, változó Magyarország, változó magyar külpolitika,, volt a címe annak az előadásnak, amelyet a külügyminiszter a délutáni órákban tartott az osztrák politikai és gazdasági élet mintegy háromszáz képviselőjének. A rendezvényt, amelyen Horn Gyula válaszolt a megjelentek nagyszámú kérdésére is, az osztrák külpolitikai társaság és az osztrák Gyáriparosok Szövetsége szervezte. Az előadó először a mai kornak azokról a változásokat parancsoló kihívásairól beszélt, amelyek társadalmi rendszerünk jellegétől függetlenül a világ valamennyi országát érintik, és amelyekre minden államnak válaszolnia kell. Ilyenek többek között a tudományos-műszaki haladás felgyorsulása, az atomfegyverek és az atomenergia létezése, a természeti környezet romlása és a népességrobbanás. A világ ugyancsak új tényezői közé tartozik az országok kölcsönös egymásra utaltságának fokozódása, a politikai és vallási fundamentalizmus előtérbe kerülése, valamint az olyan világgazdaság, amelynek hatásai alól egyetlen ország sem tudja kivonni magát, de követelményeihez nem mindegyik tud kellő ütemben alkalmazkodni. A szocialista világról szólva Horn Gyula elmondta: az ehhez tartozó államok körében megvan a készség a világ új realitásainak felismerésére, de különbség van köztük e felismerések érvényesítése terén. Tény az is, hogy a kelet-európai országok - köztük Magyarország - nem tudtak lépést tartani a fejlett országok utóbbi évtizedekben elért haladásával. Nemcsak Kelet-Európát illetően, hanem világméretekben is korszakos jelentőségű a Szovjetunióban zajló átalakulás, az az új szovjet politika és gondolkodásmód, amely a világszocializmus térhódítása helyett a világbéke fenntartását részesíti elsőbbségben. Napirendre került a Varsói Szerződés modernizálása is. Magyar felfogás szerint e szövetségnek gondoskodnia kell tagjai védelmének megszervezéséről - a fegyveres erők mai szintjének csökkentésére törekedve -, továbbá közös álláspontot kell kialakítania a világpolitika nagy, multilaterális vonatkozású kérdéseiben, de minden más ügy és feladat az egyes országokra tartozik - hangoztatta a miniszter. (folyt.) 1989. június 26., hétfő 20:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn - bécsi előadás (2.rész)
- A világban végbemenő változások - folytatta - növelik a kis és közepes nagyságú országok nemzetközi mozgásterét, a kooperatív politikában való részvételük lehetőségeit, amelyek kihasználása során természetesen figyelembe kell venniük a nagyhatalmak érdekeit. A nukleáris leszerelés közvetlenül csak néhány atomhatalom ügye, a hagyományos haderő leszerelésében viszont a kis országok is egyenrangú felekként vállalhatnak kezdeményező és megvalósító szerepét. A külügyminiszter ismertette a magyarországi reform-törekvéseket, s egyebek között rámutatott, hogy e változások részben visszatérést is jelentenek az 1945 utáni években kialakított alapokhoz: a koalíciós pluralizmushoz és az egyoldalú külpolitikai orientáció megszüntetésének akkor kitűzött céljaihoz. Mint elmondta, a magyar közvélemény túlnyomó többsége az ország úgynevezett sikerágazatai közé sorolja a magyar külpolitikát. Ez számos jelentős eredményt ért el a külpolitikai nyitásban az 1975-ös év, a helsinki Záróokmány aláírása óta, az utóbbi egy-másfél évre pedig különösen jellemző rá a felismert realitásoknak megfelelő cselekvés, amit például a Dél-Koreával és Izraellel való viszony rendezése vagy az EK-hoz, az ez Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz való közeledése, az Észak-Atlanti Közgyűléssel történt érintkezés-felvétel is mutat. Horn Gyula kiemelte a magyar-osztrák kapcsolatok kiegyensúlyozottságát, rendezettségét, s hangoztatta, hogy Magyarország számára rendkívül fontos a belső változásait Ausztriában kísérő rokonszenv. Elégedetten szólt arról, hogy az osztrák vezető körökben nagy érdeklődés nyilvánul meg a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése, az ezt megakadályozó tényezők kiküszöbölése iránt. (folyt.) 1989. június 26., hétfő 20:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn - bécsi előadás (3.rész)
Ezután a magyar külügyminiszter a hallgatóságtól kapott kérdések alapján igen sok időszerű kérdésről fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy a magyar-román viszonyban a két ország politikájának különbözősége miatt továbbra is feszültségek vannak. Magyar álláspont szerint azonban a romániai nemzetiségek helyzete nem a kétoldalú viszony kérdése, hanem a nemzetiségi jogokat illetően Románia által is vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésének problémája. Magyarországnak nincs semmiféle területi követelése Romániával szemben, de azt célszerűnek tartja, hogy állítsák vissza az egykor már létrehozott erdélyi magyar autonóm tartományt - mondotta. A miniszter egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a magyar reformok elszigetelik-e az országot a Varsói Szerződésen belül. Rámutatott: a magyar reformtörekvések szinte azonosak a szovjet és lengyel törekvésekkel, a többi VSZ-állam közül pedig az NDK-val, Csehszlovákiával és Bulgáriával megfelelő az együttműködés és igen közeliek az álláspontok minden olyan kérdésben, amely a VSZ illetékességi körébe tartozik, mint például a leszerelési ügyek. Az olyan kérdések, amilyen a pluralizmus, a többpártrendszer, a piaci mechanizmus elfogadása vagy elutasítása, nem tartoznak a szövetségre, ezekben minden országnak joga van önállóan dönteni. Horn képtelenségnek minősítette az egykori magyarellenes ,,Kisantant,, feléledését, s elutasította az erre vonatkozó spekulációkat is. Kijelentette, hogy Magyarországnak nem szokása bírálni más országok politikáját, s a június 16-ikán és a rá következő napokban a magyar politikát illetően elhangzott nyilatkozatokra magyar részről csak azért válaszoltak, mert nem lehetett szó nélkül hagyni igaztalan megállapításokat. Az európai integrációval kapcsolatos magyar elgondolásokról feltett kérdésekre válaszolva a külügyminiszter közölte, hogy Magyarország szeretné felgyorsítani az EK-val a kereskedelmi korlátozásokról tavaly kötött megállapodás végrehajtását, és arra törekszik, hogy a Közös Piaccal egyfajta szabadkereskedelmi megállapodás is jöjjön létre. A Közös Piacba való belépés azonban nincs napirenden, akárcsak az EFTA-hoz való magyar csatlakozás sem. Az EFTA-val Magyarország szoros együttműködést kíván, s ehhez a most lezajlott bécsi megbeszélések során az osztrák vezetők is támogatásukat ígérték - mondotta. (folyt.) 1989. június 26., hétfő 20:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn - bécsi előadás (4.rész)
Horn este a bécsi magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum székházában találkozott az osztrák-magyar egyesület elnökségének tagjaival. Az osztrák személyiségek tájékoztatták a vendéget a két ország közötti kulturális és társadalmi érintkezések fejlesztésén fáradozó egyesület eredményeiről és terveiről, ő pedig elismerését fejezte ki a szervezet igen sokrétű és hasznos tevékenységéért. A magyar külügyminiszter hétfői bécsi megbeszélésein és találkozóin jelen volt Nagy János bécsi magyar nagykövet is. Horn kedden délelőtt a tervek szerint eszmecserét folytat Josef Riegler alkancellárral és az osztrák parlament képviselőházának vezetőivel, továbbá látogatást tesz Kurt Waldheim köztársasági elnöknél. Délután Alois Mock alkancellárral együtt Sopron közelében jelképesen részt vesz az osztrák-magyar határon levő magyar műszaki határzár egy további szakaszának lebontásában, majd a városban közös nemzetközi sajtóértekezletet tartanak. +++ 1989. június 26., hétfő 21:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »