Rendszerváltás és az MTI

	Vegyi fegyverek - Ceausescu
München, 1989. január 9. (SZER, Kelet-európai szemle) - Miért ellenzi Bukarest a vegyi fegyverek betiltását? - Az adást Bárdy István szerkesztette. - December végén a román pártvezér külföldi diplomaták előtt kijelentette, hogy Románia csakis abban az esetben hajlandó lemondani vegyi fegyvereiről, ha előzőleg az egész világon felszámolták az atomfegyvereket. Ezt a felfogását azzal indokolta, hogy az atomhatalmakhoz nem tartozó államoknak - úgymond - jogos igényük volna erre az elrettentési alternatívára. Több mint száz, Bukarestben működő külföldi követség és diplomáciai kirendeltség vezetői előtt tartott évzáró beszédében Ceausescu azt fejtegette, hogy nem ért egyet a vegyi fegyverek korlátozására és betiltására tett javaslatokkal. A témát abból az alkalomból vette elő, hogy az Egyesült Államok - más nyugati országokkal karöltve - ilyen értelmű indítványt terjesztett be a genfi leszerelési konferencián. Nem csupán Romániára, hanem más, általa meg nem nevezett államokra is célozva Ceausescu ezt állította - idézünk: "Elképzelhetetlen, hogy a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek felszámolását, megsemmisítését kimondó átfogó megállapodások hiányában az atomhatalmakhoz nem tartozó többi ország hajlandó volna lemondani vegyi fegyvereiről". A kondukátor hozzáfűzte, hogy Bukarest mindaddig nem fogja elkötelezni magát a vegyi fegyverek kérdésében, amíg nem jött létre egy, az atomfegyverek megsemmisítését kimondó átfogó egyezmény. Más szóval tehát azt mondotta Ceausescu, hogy Bukarest minden körülmények között megtartja Romániában felhalmozott vegyi fegyvereit, hiszen belátható időn belül sem a Szovjetunió, sem Kína, sem pedig a NATO vagy a három nyugati atomhatalom nem fogja megsemmisíteni nukleáris fegyverkészletét. A vegyi fegyverek betiltását az atomfegyverek megsemmisítésével összekapcsoló Ceausescu-javaslat lehetetlenné tenne mindennemű megállapodást a vegyi fegyverek betiltásáról. Mi több, Ceausescu elgondolása még a vegyi fegyverek korlátozását célzó kezdeti lépéseket is meghiúsítaná. Megtorpedózná azt, hogy az egyes kormányok ígéretet tegyenek vegyi fegyvereik felszámolására. Megtorpedózná mindazokat az intézkedéseket, amelyek megnehezítenék, vagy kizárnák a vegyi fegyverek gyártását, tárolását, eladását vagy harctéri bevetését. Az erre vonatkozó nyugati tervekkel szöges ellentétben -Ceausescu szerint - az atomklubhoz nem tartozó országok között igenis fontos szerep jut a vegyi fegyvereknek. Mint fogalmazott: "Nem szándékunk kiszolgáltatni magunkat az atomfegyvereket birtokló országok kényére-kedvére. A vegyi fegyver végtére is a nukleáris fegyvertárral nem rendelkezők kezében az elrettentés fegyvere is lehet". A kondukátor mindezen megnyilatkozásai ellentmondanak a nukleáris elrettentést kiátkozó korábbi kijelentéseinek, amelyekkel a szovjet propaganda eddigi irányvonalát visszhangozta. Ugyanakkor értésére adta a beszédét hallgató külföldi diplomatáknak, hogy a vegyi fegyver szerinte csak bizonyos országok kezében lehet jogos. Példaként fel is hozott egy ilyen, szerinte vegyi fegyverre jogosult államot: Líbiát. Ceausescu nem sok időt vesztegetett arra a kérdésre, hogy miféle módon lehetne vegyi fegyverrel atomfegyverek ellen védekezni, vagy, hogy milyen helyzetben volna szabad azt bevetni. Viszont idézett egy példát arra, hogy kivel szemben szükséges a vegyi elrettentés. Célzással arra az amerikai követelésre, hogy Kadhafi bontsa le azt a nyugatnémet segítséggel létesített - állítólagos - gyógyszergyárat, amellyel bizonyára máris termeli Líbiában saját vegyi fegyvereit, Ceausescu szó szerint ezt mondta: "Nehéz elképzelni egy olyan országot, amely megkockáztatná, hogy fegyvertelen marad, és olyan helyzetbe kerül, mint a jelen pillanatban Líbia, amelynek most azt mondták, hogy vagy aláveted magad egyik vagy másik ország akaratának, vagy ha nem, akkor majd lebombázunk". A kondukátor Líbia iránti rokonszenve alkalmasint több puszta véletlennél. Mint Ion Mihai Pacepa, a román titkosszolgálat, a DIE Nyugatra átállt főnöke Vörös látóhatár című emlékirataiban megemlíti, Ceausescu már a 70-es években szoros együttműködésre lépett Kadhafival: Ceausescu és Kadhafi titkosszolgálata közösen lopta el a Leopárd-2 típusú, rendkívül fejlett technológiájú nyugatnémet tank tervrajzát, hogy azután a NATO-nak ezt a fontos fegyverét romániai gyárban, román-líbiai közös vállalkozásban gyártsák. A piszkos üzletben azonban Ceausescu még Kadhafit is becsapta azzal az ígérettel, hogy Romániában olajfinomítót épít neki, a Kadhafitól erre kapott 400 millió dollárt azonban romániai fegyvergyáraiba fektette. (folyt.) 1989. január 9., hétfő
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »