|
|
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem. Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|