Rendszerváltás és az MTI

	Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (2. rész)
Cáfolta azt a hírt, hogy néhány jegyzőkönyv eltűnt volna: a 11.007 szavazókör valamennyi jegyzőkönyvét feldolgozták. Mint elmondta: 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben előírt igazolás nélkül voksolt állandó lakóhelyén kívül; öt esetben a szavazatszámláló bizottság jogellenesen járt el, amikor az állampolgár kérésére - mivel elrontott szavazólapot dobott az urnába - újabb szavazólapokat adott át; egy szavazókörben pedig akadt olyan állampolgár, aki jogosultság nélkül szavazott. Kitért arra is, hogy a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság megsemmisítette a szavazás eredményét, jogsértés miatt. Hangsúlyozta, hogy a bizottság jogszerűen döntött, így ezeket a szavazatokat levonták a végeredmény összesítésekor. Az ügy azonban másodfokon a megyei bíróságra tartozik. Rámutatott: az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben megállapította a törvénysértés tényét és a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem befolyásolta a szavazás eredményét. A jogi esetek felsorolásának végén Kara Pál váratlanul bejelentette: a Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság hivatalosan közölte, hogy érvénytelenítette a debreceni 95-ös szavazókör teljes eredményét, és megtette a feljelentést a megyei főügyészségen. A hivatalos közléshez a területi bizottság mindössze annyi kommentárt fűzött: a választási bizottság egy tagjának feltűnt, hogy sok az olyan érvénytelen szavazatok aránya, amelyeken az igen-eket nem-re javítgatták, vagy fordítva. Kara Pál szerint a konzekvenciát csak a későbbiekben lehet levonni, ez azonban olyan tényező, amely a népszavazás jelenlegi végeredményét számszerűen módosíthatja. Az Országos Választási Bizottság titkára végezetül a bizottság egységes álláspontját ismertette, amikor kijelentette: a jelenlegi választójogi törvény alapján nem szabad belevágni még egy népszavazásba, és különösképpen megfontolandó az országgyűlési képviselők választásának a választójogi törvény alapján való megrendezése is. (Ismeretes, hogy a Parlament érvényben lévő döntése szerint január 7-én népszavazásnak kellene lennie a címerről.) Nem taglalta részletesen azokat a joghézagokat, amelyekre a népszavazás fényt derített - hiszen négy napon át, a folyamatos tájékoztatás során ezek konkrétan szóba kerültek -, viszont megjegyezte: az Országos Választási Bizottságnak, mint közjogi testületnek nem feladata a jogértelmezés, még kevésbé a jogalkotás. (folyt. köv.) 1989. november 29., szerda 21:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »