Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (2. rész)
Több küldöttcsoport - például a Baranya, Somogy és Zala megyei, valamint a budapesti - úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az ujonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét. Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket - rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredményeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki irásban tegye meg javaslatát, de az íly módon átdolgozott szöveget terjesszék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, hogy az alapszabály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell ideiglenes szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mellékletek - a fegyelmi, etikai szabályozás -, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői - az alapszabály részeként is megfogalmazva - jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. (folyt.köv.) 1989. október 8., vasárnap 10:45
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »