|
|
 |
|
 |
A Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége Közgyűlésének 1989. július 5-i állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. július 6., csütörtök - A Szövetség az önkormányzatiságnak
abból a felfogásából indul ki, hogy az önkormányzati jogok a
települések lakosságát illetik meg. A lakosság bizonyos kérdésekben
közvetlenül, más kérdésekben az általa választott képviselő testület
útján nyilvánít véleményt, dönt a helyi jelentőségű ügyekben.
A Szövetséget a képviselő testületek - e felfogásnak megfelelően
- hozták létre a lakossági érdekeket átfogó, önkormányzati érdekek
érvényesítésére. Íly módon az eddigi csatlakozások nyomán 6 millió,
a belépési szándékukat jelzett önkormányzatokkal 7,5 millió
állampolgár - mint települési lakos - érdekeit kívánjuk
megjeleníteni.
1. A Szövetség az alapszabályban meghatározott céljait a
demokratikus szocialista társadalom keretében látja
megvalósíthatónak, ezért igényli a gazdasági és a politikai rendszer
radikális átalakítását. Szükségesnek tartja, hogy a reform során ne
rendszerváltás, hanem modellváltás menjen vége, az államszocializmus
a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló demokratikus
társadalommá alakuljon át. Kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy a
tartós leszakadás elkerülésének, az ország kedvező megítélésének
elemi feltétele a sokféleség egymás mellett élésével kialakuló
belpolitikai stabilitás, a politikai és gazdasági kibontakozás
egységben való kezelése, az eltérő nézeteket vallók megegyezésre
törekvése, a demokratikus közélet. A Szövetség által képviselt
önkormányzatok tudatában vannak, hogy a többpártrendszer léte az
érdekek ütköztetését és egyeztetését, a tanácsi munka teljes
nyitottságát feltételezi.
2. A Szövetség olyan új alkotmány kidolgozását tartja
szükségesnek, amely biztosítja a szocialista jogállamiság
követelményeinek érvényesülését. Az önkormányzatok szempontjából
döntő fontosságú alkotmányozási kérdésnek tartja olyan települési
tulajdon létrehozását, amelynek alanya a települések lakossága.
A Szövetség által is igényelt új alkotmány keretében a helyi
önkormányzatok az államhatalom egyik elkülönült ágaként működnek.
Továbbra is az államszervezet részeként fejtik ki tevékenységüket,
de olyan sajátos jogosítványokkal rendelkeznek, amelyeket tőlük
egyetlen más szervezet sem vonhat el. Az önkormányzatiság
alkotmányos jogi védelemben részesül, amely az állami intézkedések
törvényességének felügyeletét éppúgy magában foglalja, mint a
pénzügyi korlátozó intézkedések jogszerűségének ellenőrzését.
(folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 11:41
|
Vissza »
|
|
A Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége Közgyűlésének 1989. július 5-i állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
3. A helyi önkormányzatiság fejlődése erőteljesen függ attól,
hogyan alakul a települési közösség és az őt képviselő testület
kapcsolata. A Szövetség álláspontja szerint a társadalmi fejlődésünk
új szakaszában gondoskodnunk kell arról, hogy a helyi közösség és
képviselői között a személyes érintkezés, a rendszeres mindennapi
együttműködés fennmaradjon. Ennek érdekében az önkormányzati
választási törvénynek továbbra is az egyéni választókerületi
rendszeren kell alapulnia.
4. A Szövetség az önkormányzatok érdekeit érintő egész
jogalkotási folyamatban részt kíván venni. A Minisztertanács tegye
lehetővé, hogy a Szövetség ezt a célkitűzését valóra válthassa.
Ennek keretében a napirenden lévő törvényalkotással kapcsolatban
megfogalmazott elveknek megfelelően igényli:
a/ Az alkotmány határozza meg a települési önkormánzatok
jogállását, alapvető funkcióit, az önkormányzati jogok védelmének
eszközrendszerét, mondja ki, hogy az önkormányzatok ellátási
felelősségének körébe tartozó feladatok pénzügyi feltételeit
törvényileg kell garantálni.
b/ Az alkotmány ismerje el:
- a települési földtulajdont, amely a társadalmi szervezetek,
egyházak, szövetkezetek és a magánszemélyek tulajdona kivételével a
település egész területére kiterjed;
- a települési önkormányzatok jogát arra, hogy érdekeik
védelmére szövetségbe tömörüljenek.
c/ Az érvényben lévő Tanácstörvény helyett önkormányzati törvény
alkotását.
d/ A költségvetési reform során az olyan pénzügyi szabályozást,
ami biztosítja a helyi önkormányzatok felelősségi körébe tartozó
feladatok normatív finanszírozását, de a hátrányos helyzetű
települések és térségek fokozatos felzárkóztatását is.
e/ Az évközi költségvetési restrikciós intézkedések teljes
megszüntetését, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a
szociálpolitika mentesülését a deficitcsökkentő politika
érvényesítésekor.
5. A Szövetség kezdeményezi az infrastruktúra fejlesztésére,
működtetésére irányuló kormányzati koncepció kidolgozását és annak
megvalósulását biztosító egységes jogi normarendszer mielőbbi
megalkotását. A Szövetség közreműködésével kialakításra kerülő
koncepció és szabályrendszer legyen tekintettel a lakosság teherbíró
képességére is. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 11:43
|
Vissza »
|
|
A Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége Közgyűlésének 1989. július 5-i állásfoglalása (3. rész) (OS)
|
6. A Közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Minisztertanács a
lehetséges legkorábbi időpontban tűzze napirendre a közszolgálati
dolgozók képesítési, bér- és jövedelemrendszerének átfogó reformját.
A Szövetség támogatja és együttműködési készségéről biztosítja a
Közalkalmazottak Szakszervezetének erre irányuló törekvéseit.
7. A Szövetség a mellérendeltségen alapuló kapcsolatok
kialakítására törekszik. Támogatást és együttműködést vár
mindazoktól, akik a tanácsi önkormányzatok eredményes működésében
érdekeltek.
A Szövetség támogatja az érdekérvényesítés állami-politikai
mechanizmusának megújítására irányuló törekvéseket. Felajánlja
részvételét az Országos Érdekegyeztetési Tanács munkájában.
A Szövetség, mint érdekképviseleti szerv - elfogadja az eddig
ott született megállapodásokat - kinyilvánítja csatlakozási
szándékát a Nemzeti Kerekasztal megbeszélés harmadik oldalához.
(OS)
1989. július 6., csütörtök 11:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|