|
|
|
|
Nagy Imre és négy mártírtársának életrajza (2. rész) (OS)
|
November 4-én a jugoszláv követségre ment. November 22-én családjával és híveivel együtt Romániába vitték. 1957 áprilisában Magyarországra szállították, és több mint egyéves vizsgálati fogság után, zárt és titkos tárgyaláson 1958. június 15-én halálra ítélték. Június 16-án kivégezték. Gimes Miklós 1917. december 22-én született Budapesten. Érettségi után a Szegedi Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, tanulmányait azonban abbahagyta. A háború alatt munkaszolgálatos volt. 1944. nyarán néhány barátjával megszökött, és eljutott a jugoszláv partizánokhoz. 1945 januárjában érkezett vissza Budapestre. Belépett a Kommunista Pártba. Előbb egy ifjúsági lapnál, majd a Szabad Népnél dolgozott. 1954-ben a Szabad Nép tudósítójaként előbb Genfben, majd Párizsban töltött néhány hónapot, de a pártlaptól elbocsátották, és a Magyar Nemzethez helyezték át. 1955 májusában a Lapkiadó Vállalat taggyűlésén mondott beszéde miatt kizárták a pártból és elküldték a Magyar Nemzettől. A Corvina Könyvkiadó lektoraként dolgozott tovább. 1956. október 30-án társaival megindította a Magyar Szabadság című lapot, melynek első vezércikkét ő írta. November 4. után illegalitásba vonult, s barátaival kiadta az Október huszonharmadika című stencilezett lapot. December 5-én tartóztatták le. 1958. június 16-án kivégezték. Maléter Pál 1917. szeptember 4-én született Eperjesen. Apja jogakadémiai professzor volt, Jászi Oszkár szellemi köréhez tartozott. Eperjesen érettségizett, majd a prágai Károly Egyetem orvostudományi karán folytatta tanulmányait. 1938-ban, az első bécsi döntés után a budapesti egyetemre iratkozott át. 1940-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra, majd a következő évben a Ludovika tisztképző tanfolyamára. 1943-ban avatták hadnaggyá, s a keleti frontra vezényelték. Páncélos főhadnagyként esett fogságba. 1944-ben a kijevi partizániskolán ejtőernyős kiképzést kapott; Erdélyben vetették harcba. Helytállásáért magas szovjet és magyar kitüntetésekben részesült. A háború után az újjászerveződő magyar honvédség tisztjeként teljesített szolgálatot. 1946-tól 1949-ig Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrségének parancsnoka, majd a Szabályzatszerkesztő Csoportfőnökség parancsnoka, 1955-től a nem fegyveres szolgálatot teljesítő Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnoka volt. (folyt.köv.)
1989. június 12., hétfő 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|