|
|
 |
|
 |
Aczél György nyílt leveléről
|
München, 1989. július 5. (SZER, Magyar híradó) - A Dunántúli
Napló és rövidített változatban a Népszabadság ma közölte Aczél
György nyílt levelét, amelyben a Kádár-korszak fő kultúrpolitikusa
emlékeztetett reformeri érdemeire. Ez a levél válasz a Demokrata
Fórum pécsi szervezetének felszólítására, hogy Aczél György adja
vissza képviselői mandátumát. A felszólított ezt visszautasította.
Itt most nem a képviselői szerepről kívánunk beszélni, hanem arról a
képről, amelyet Aczél György nyújt ebben a levélben önmagáról.
Egy írót kérdeztem erről, azok egyikét, akik az aczéli
kultúrpolitika korlátozásait a saját bőrükön érezhették: mennyiben
tér el az Aczél által nyújtott kép attól, amit számos magyar író
tapasztalhatott? Meg kell jegyeznem, a kora délutáni órákban, amikor
Eőrsi Istvánt a budapesti telefonvonalon erre a beszélgetésre
kértem, akkor még nem tudtuk, hogy Aczél Györgyöt szívinfarktussal
kórházba szállították. A betegség híre azonban nem akadályozhat meg
abban, hogy közzétegyük azt a reflexiót, amelyet Eőrsi István a
saját nevében elmondott.
- Elolvastam ma Aczél György népszabadságbeli nyilatkozatát,
amelyben értékeli saját magát. Úgy állítja be magát, mint ha - most
idézem is az ő szövegét: "1985-ig, amíg a művelődéspolitikában aktív
voltam, az adott belső és külső politikai viszonyok
figyelembevételével mindenkor azokat a reformtörekvéseket
támogattam, amelyek részévé és kiindulópontjává váltak a mai
változásoknak".
Erre azt lehet mondani, hogy nem azokat támogatta. Valójában az
Aczél-féle kultúrpolitika azért volt Nyugaton népszerű, vagy
legalábbis népszerűbb a többi kelet-európai kultúrpolitikánál, mert
a sztálinizmusnak a lehető legfelvilágosultabb válfaját képviselte.
Ez azt jelenti, hogy nem követelt meg semmi pozitívat az íróktól,
pusztán azt követelte meg, hogy bizonyos tabukat tiszteletben
tartsanak. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" jóestét kivánok, kérem szépen több ízben szóvá tettem, hogy az elternativ szervezetek eseménynaptárát nem, vagy csak igen rapszodikusan és igen ritkán közlik az utóbbi időben. A Hallgatók Fórumának mindkét szerkesztőnője Sik Mária és Lángh Júlia voltak olyan udvariatlanok, hogy nemcsak hogy nem válaszoltak erre a panaszomra, hanem ezt az ügyet egyáltalán meg sem említették. Ha van valami oka, hogy mostanában már nem közlik ezeket az eseménynaptárakat és egy időben dicsekedtek, hogy csak a SZER-nél lehet ezt ilyen formában megtudni, akkor azt is közöljék, minden esetre azt, hogy elhallgatják és napirendre térnek a panaszom fölött ez nem csak udvariatlanság, hanem rossz szolgálat a többi hallgatónak is, hiszen nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki erre kíváncsi lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|