Rendszerváltás és az MTI

	Etruszk ősanyáink is adtak magukra... (2. rész)
Róma már akkor nyilvánvalóan nemzetközi központként működött, amikor Athén még csak ismeretlen falucska volt - érvelnek a szakértők. Róma etruszk királyai félig görögök: a város ötödik királya, Tarquinius Priscus, vagyis ,,a régi,, - egy gazdag korinthoszi kereskedő és egy etruszk nő gyermeke - i.e. 616 körül ragadja magához a hatalmat, őt követi 578-ban fogadott fia, a rabszolgasorból felemelkedett Servius Tullius, aki felépíti Matuta templomát és reformokat vezet be. Vejét (és gyilkosát) Tarquinius Superbus-t, ,,a gőgöst,, - aki Tarquinius édesfia - alattvalói 509-ben elűzik, és Rómában beköszönt a köztársaság kora. A Földközi-tenger medencéjének szinte valamennyi népe kereskedik Rómával. A Mater Matuta szentélye mellett minden kapható, etruszk kerámiáktól attikai vagy spártai vázákig, egyiptomi szobrocskákig, a bizarr mini-obeliszkig. Meglepő darab a kicsinyét keblére ölelő anyamajom etruszk-korinthoszi figurája. Ebben a társadalomban a nők nyilvánvalóan nagy szerepet játszanak. A szépítkezés és a kozmetika nagyonis szembetünő: illatszeres, balzsamos edények, csontból, bronzból készült díszek, függők, borostyán-gyöngyök. Nem marad ki a háztartás sem: a szövés és a konyha fontossága jól látható. A fogadalmi tárgyak hihetetlen gazdagságban tartalmazzák a konyhai eszközök másolatait. Van itt számtalan edény, reszelő, csésze, kupa, apró tűzhelyek sora, sőt kerámia-torták is. Előkerültek szövéshez használt bronzsúlyok és fenyőfaorsók, bronzcsévék. Játékok csontból vagy kőből. És persze nem hiányozhat az istennőnek felajánlott ,,ebéd,, sem: olajbogyók, mogyoró, árpaszemek, szőlőmagok. Ott vannak az áldozati állatok maradványai is, kocák és kövér bárányok, kecskék és malacok csontjai. S az áldozati állatok bronzból vagy éppen aranyból készített stilizált szobrocskái. Minden a város hatalmas gazdagságáról és technikai fejlettségről tanuskodik, amely az akkori egész világ mesterembereinek és kereskedőinek volt köszönhető. A technika hajnala a technika korszakában. A kiállítás mecénása az Italgaz nevű olasz állami vállalat. Mint elnöke elmondta, csak a nagy történelmi események foglalkoztatják az embereket, a köznapi élet nem eléggé. Az Italgaz éppen azért fordított csaknem egymilliárd lírát a bemutató finanszirozására, hogy a hajdani hétköznapok történetét is megismerjék. +++ Mezei Marianne, MTI-Panoráma 1989. július 4., kedd 14:14
Vissza » Folytatásokkal »