Rendszerváltás és az MTI

	,,Ifjúság - 2000,, - országos konferencia (1. rész)
1989. július 1., szombat - Két és fél milliót számláló korosztály hallatta hangját szombaton az ,,Ifjúság - 2000,, országos konferencia második napján, a Budapesti Műszaki Egyetemen. A résztvevő fiatalok - a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa tagszervezeteinek és más ifjúsági szervezeteknek a képviselői - ajánlásokat fogalmaztak meg a készülő állami ifjúsági koncepció, illetve a kormányprogram kidolgozásához. Németh Miklós, az MSZMP elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke a kormány készülő programjáról tájékoztatta a fiatalokat. Elmondta: a társadalom tisztázatlan erőviszonyai, mai körülményei között a múlt értékeit nem tekinthetjük a cselekvés bázisának. A demokratikus szocializmus értékrendje pedig most formálódik. Ezért nagyon lényeges a minden vonatkozásban átgondolt, az eddigi ifjúságpolitikához képest hangsúlyváltásokat magán hordozó kormányprogram, stratégia kialakítása. Ennek legfontosabb rendező elvei közt említette, hogy az ifjúság problémáit, feszültségeit, s annak megoldásait nem elkülönítetten, tehát nem önálló ifjúságpolitikai koncepció megfogalmazásában, hanem a társadalmi problémák összefüggéseibe illesztve, összkormányzati feladatként kell kezelni. A kormány az ifjúságot egyenrangú, érdekeit felismerni, képviselni és érvényesíteni tudó partnernek tekinti, és nemcsak az ifjúság problémáinak kezelésénél. Számítanak az ifjúsági szervezetek munkájára, kezdeményezésére. Hangsúlyozta: olyan általános társadalmi politikát célszerű a stratégiában felvázolni, amely megakadályozza a további feszültségek keletkezését, azt, hogy az ifjúság problémái robbanásszerű belpolitikai feszültséghez vezessenek, másfelől elkerülhetővé teszi azt, hogy az előttünk álló időszak belpolitikájának egyetlen jellemvonása a tűzoltószerű munka és vonalvezetés legyen. Rendező elv az is, hogy a szociálpolitikában - a gazdasági radikális reformprogramban megfogalmazottakkal összhangban - vissza kell térni a régi bevált alapelvhez. Az egész társadalomban az úgynevezett háromgenerációs szerződés elvét és gyakorlatát kell megvalósítani. A családot, a civil társadalom életképes alapsejtjét olyan helyzetbe kell hozni, hogy ki tudja védeni a kedvezőtlen hatásokat, el tudja hárítani a vállalkozások bürokratikus jogi, ideológiai akadályait. (folyt. köv.) 1989. július 1., szombat 19:56
Vissza »

	,,Ifjúság - 2000,, - országos konferencia (2. rész)
Ma a középgeneráció nincs abban a helyzetben, hogy minden követelménynek eleget tegyen: eltartsa, támogassa a már munkaképtelen szülőket, ugyanakkor segítse a pályakezdő gyerekeit. Ezért ifjúságpolitikai szempontból is meghatározó: a középgenerációt hozzák néhány éven belül jobb helyzetbe. A modellváltás békés átmenete alapvetően az ifjúság érdeke is - hangsúlyozta a miniszterelnök. A válságmenedzselő politikával egyidejűleg kell kezelni az akut szociális válságot. A szociálpolitikában is, akárcsak az oktatás- és az ifjúságpolitikában társadalmi vitában kell meghatározni a prioritásokat. A miniszterelnök szólt arról is, hogy piaci jellegű lakásgazdálkodási rendszer kidolgozása, közzététele várható. A mai helyzetben ugyanis a 89-90 milliárd forint költségvetési támogatás ellenére rohamosan romlik a fiatalok lakáshoz jutás-esélye. Ezen a paradoxonon radikális lakásreformokkal lehet segíteni, ennek több változatát bocsátják majd társadalmi vitára. Az akut szociális feszültségek oldására is programot dolgoznak ki, hogy szűkítsék a még nem védettek körét. A foglalkoztatáspolitikáról Németh Miklós elmondta: a meglévő eszközrendszer megújítása mellett a foglalkoztatási hátránnyal küszködők esélyeinek javítása szükséges, a foglalkozás- és az oktatáspolitikát az eddigieknél jobban összehangolják. A fiatalok szekcióüléseken fejtették ki véleményüket legégetőbb problémáikról. A DEMISZ volt a házigazdája annak a szekciónak, amelyben az önálló életkezdés társadalmi feltételeit vitatták meg. Itt szó volt a lakáshoz jutás lehetőségeiről, a családalapítás, a gyermeknevelés feltételeiről. hangoztatták: a lakáshoz jutás alapvető emberi jog, a fiatalok lakáshoz jutásának esélyei azonban egyre inkább csökkennek, a felelős családalapítás lehetetlen. Kifogásolták: az állami lakásokat nem mindig a jogosultak kapják, a magas jövedelműek jutnak olcsó tanácsi bérlakáshoz. A 80-as évek közepe óta csak koncepciót gyártanak, de lakást nem. Jelenleg az átlagos jövedelműek még támogatással sem képesek lakásépítésre vállalkozni. Rámutattak arra is, hogy a lakásrendszer már a bevezetésekor hibás volt, a lakáskérdés társadalmi problémává vált. (folyt. köv.) 1989. július 1., szombat 20:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	,,Ifjúság - 2000,, - országos konferencia (3. rész)
A lakáshiány miatt a társadalmi mobilitás kicsi, ez hátráltatja a termelési szerkezetváltást is. Javasolták megfelelő mennyiségű és minőségű bérlakás-állomány kialakítását, a lakásárak és lakbérek szabályozását. Az infláció és a spekuláció letörése érdekében pedig a jelenleginél szélesebb körű, egységes központi támogatási és hitelezési rendszer működtetését. A lakásgazdálkodás reformjának társadalompolitikai célja - mondották -, hogy minden állampolgárnak reális esélye legyen átlagos minőségű lakás építésére, vásárlására, vagy bérlésére, illetve jövedelmének növekedésekor jobb minőségű, nagyobb lakás megszerzésére. Az oktatáspolitikai szekcióban - ahol a FIDESZ volt a téma gazdája - az oktatáspolitikai koncepciókról, illetve programokról, a tanszabadságról, a finanszírozásról mondták elé véleményüket a fiatalok. Megítélésük szerint az oktatási törvényről a szabad választások után az új Parlament döntsön. Ugyancsak az Országgyűlés határozzon az oktatás finanszírozásáról is - mondották. Az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség kezdeményezte a felsőoktatásban érvényesülő igazgatási, politikai és pénzügyi döntési mechanizmusok demokratikus átalakítását. Megítélésük szerint szükséges, hogy az 1949-es felsőoktatási reform negatív következményeinek, mindenekelőtt a felsőoktatás bürokratikus - miniszteriális - függőségének és ágazati szétaprózódásának megszüntetésével állítsák helyre a főiskolai és egyetemi autonómiát. Ajánlották, hogy az intézmények vezetésében érvényesüljön az önkormányzat elve. Az oktatási és tudományos programjaik, diploma-követelményeik, munkáltatói és felvételi politikájuk kialakítása legyen testületi feladat. A szövetség szorgalmazta az átfogó, a teljesítményelv és a szociális esélyegyenlőség érvényesülését szavatoló tandíj- és ösztöndíj-rendszer bevezetését is. A munkaerőpiac, a szerkezetátalakítás és a fiatalok elhelyezkedésének problémáit, a munkával kapcsolatos érdekvédelmet beszélték meg abban a szekcióban, amelyben a SZOT ifjúsági bizottsága volt a házigazda. Javasolták, hogy teremtsék meg a gyes-en, gyed-en lévők munkajogi védelmét. Úgy vélték, nem fogadható el a nyugdíjkorhatár felemelése. Ahol indokolt, támogatni kell a munkahelyteremtést. A nyugdíjas korúak ne vegyék el a munkahelyet a fiatalok elől. A társadalmi integráció zavarait, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét a negyedik szekcióban taglalták, itt a HNF és a Katolikus Ifjúsági Mozgalom képviselői irányították a véleménycserét. (folyt. köv.) 1989. július 1., szombat 20:15
Vissza »

	,,Ifjúság - 2000,, - országos konferencia (4. rész)
Elhangzott egyebek között: a szociálpolitika nem egyenlő segélypolitikával, a segélyezési rendszer megújítása fontos feladat, de csak a támogatás egyik eszköze. Pozitív diszkriminációval támogassák az állami gondozáshoz kerülő fiatalok társadalmi beilleszkedését. Szorgalmazták az egészségügyi intézményrendszer megújítását. A vitában elhangzott javaslatokat a vasárnapi ülésen ajánlásokba foglalják. (MTI) 1989. július 1., szombat 20:17
Vissza »