|
|
|
|
Az idő az OPEC-nek dolgozik
|
1989. szeptember 13. szerda (MTI-Panoráma) - Mindenféle válság - a tagállamok viszálykodása, áresés, túltermelés és Öbölmenti-háború - ellenére az idő, úgy tűnik, az OPEC-nek dolgozik. Ennek az egyszerű oka, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezetének 13 tagállama rendelkezik a világon kimutatott olajelőfordulás csaknem háromnegyedével. Miközben a British Petroleum olajvállalat statisztikái szerint a jelenlegi felhasználás mellett az olajlelőhelyek világviszonylatban csak 41 évre elegendőek, az OPEC-források még több mint kétszer annyi ideig, 90 évig buzoghatnak.
Nehéz megmondani, mennyire jogos ez a borulátás. A legcsodálatosabb ugyanis a mindenkor kimutatott olajtartalékok természetében az, hogy az újabb felfedezésekkel azok az időközben fokozódó felhasználás ellenére is egyre növekednek. Az utóbbi húsz évben így a felfedezések, továbbá annak felismerése révén, hogy a meglevő olajmezők gazdagabbak az eddig feltételezettnél, a világ ismert olajtartalékait csaknem a duplájára, 123,8 milliárd tonnára emelték. Elgondolkodtató azonban, hogy az intenzív kutatómunka ellenére is a legutóbbi években már nem sikerült az Északi-tengerihez vagy az Alaszkaihoz hasonló, jelentősebb olajmezőket feltárni. Az OPEC részesedése a világtermelésben a tizenöt évvel ezelőtti 50 százalékróól időközben 34 százalékra esett. A világ kiugróan legnagyobb olajtermelője, a Szovjetunió 624 millió tonnával (1988), ami a világkitermelés 20,6 százalékának felel meg. Második helyen az Amerikai Egyesült Államok áll, 423 millió tonnával, vagy másképpen 15,3 százalékkal. Az Egyesült Államok olajforrásai azonban csakhamar kimerülnek, 1985 óta a kőolajkitermelés máris csökkenő tendenciát mutat. Az 1988-as kitermelést alapul véve a készletek itt már csupán 9,5 évre elegendőek. (Még rosszabbak a britek kilátásai, akiknek már csak öt évre elegendő olajkincsük van). Az Egyesült Államokat jelentősen leszakadva követi az olajtermelésben a harmadik helyen a vezető OPEC-tagállam, Szaud-Arábia 257 millió tonnával, vagy a világkitermelés 8,5 százalékával, megelőzve Mexikót (141 millió tonna), Kinát (136 millió tonna), Irakot (128 millió tonna), Nagy-Britanniát (114 millió tonna) és Iránt (113 millió tonna). Az olajfelhasználásban magasan az Egyesült Államok vezet 789 millió tonnával, azaz a világfelhasználás 26 százalékával, a második helyen a Szovjetunió 439 millió tonnával, a harmadik Japán 222 millió tonnával, a negyedik pedig az NSZK 115 millió tonnával. +++ Bognár Mária, MTI- Panoráma
1989. szeptember 13., szerda 12:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|