|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal a köztársasági elnök intézményéről
|
1989. július 7., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és szervezetek legutóbbi ülésükön egyeztették álláspontjukat a köztársasági elnök intézményéről. Ismeretes, az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán - egy képviselői javaslatot elfogadva - döntött arról, hogy a köztársasági elnök intézményéről szóló törvényjavaslat még az ősszel kerüljön a képviselők elé. Az MSZMP KB pedig legutóbbi ülésén kinyilvánította, hogy Pozsgay Imrét jelöli erre a posztra, ha a közjogi méltóság bevezetéséről döntés születik. A téma egyébként szerepel a politikai egyeztető tárgyalásokon megvitatandó kérdések között, és a három oldal véleményét az I/1-es politikai munkabizottság szakértői megbeszélésein egyeztetik. Az Ellenzéki Kerekasztal közös álláspontjáról Sólyom László tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: annak ellenére, hogy az MSZMP már személyi javaslatot is tett a köztársasági elnökre, az EK nem személyben gondolkodik és nem is erről kíván tárgyalni, hanem az intézményről. Az EK szerint a háromoldalú tárgyalásokon először a köztársasági elnök funkcióiról és hatásköréről kellene megegyezni, s ezt követően lehetne szó egy újabb tárgyalási fordulóban a poszt betöltésére alkalmas személyekről. Az ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt az új parlamentnek kell elfogadnia, és az elnököt is az új Országgyűlésnek kell megválasztania. Nagyon hátrányos lenne ugyanis, ha egy legitimitásában igencsak megkérdőjelezett parlament döntene ebben a fontos kérdésben. A köztársasági elnöki intézménynek az átmeneti időszakban való bevezetése mellett csupán egyetlen érv szól, nevezetesen, hogy ebben az időszakban szükség lenne egy politikai stabilizáló tényezőre. Ezt figyelembe véve, az Ellenzéki Kerekasztalnak van egy áthidaló javaslata: az átmeneti időszakban a Parlament elnöke megfelelő stabilizációs tényezővé válhatna, ha az Országgyűlés visszahívná az Elnöki Tanácsot, amely most az államfői jogköröket is gyakorolja. Ezzel a lépéssel egyrészt megszűnnének az Elnöki Tanács parlamentet helyettesítő jogosítványai, másrészt az államfői jogkörökből egy szűkített ,,csokrot,, az Országgyűlés elnöke kapna meg. Így - az EK véleménye szerint - a Parlament elnöke az átmeneti időszakban, valamint az új Országgyűlés megválasztása után a köztársasági elnök hivatalba lépéséig megfelelőképpen gyakorolhatná az említett jogköröket - mondta végezetül Sólyom László. (MTI)
1989. július 7., péntek 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|