Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre beszéde Szekszárdon (3. rész)
Szeretnénk a humanizmusnak azt a fajtáját is végérvényesen megtelepíteni a Duna-Tisza mellékén - a Kárpát-medencében -, amelyben a nemzetiségi politika nem függhet attól, hogy más országok e tekintetben milyen magatartást tanúsítanak. Az itt élő nemzetiségek nem a magyarságért folytatott küzdelem túszai, hanem egyenjogú állampolgárai a hazának. A magyar kormány elismeri az itt élő nemzetiségek kapcsolattartási jogát minden formában (nyelvtanulás, iskoláztatás, kultúra, gazdaság, közlekedés, személyes érintkezés, stb.). Kormányunk egyszersmind felelősséggel tartozik a világban élő magyarságért is, a határainkon túl élőkért is, azokért, akik talán ezer év óta nem hagyták el a lakóhelyüket, csak egy olyan világ következményeit élik meg, amelyben a XX. század során mint lakberendezési tárgyakat tologatták az országhatárokat idébb-odább. Mi lojális állampolgárokként kívánjuk magyarjainkat látni határainkon kívül, de tudjuk, hogy nyelvünk, nemzeti történelmünk és kultúránk közössége alapján ide is tartoznak. Ezért a magyar kormány vállalja ezt a felelősséget. A másik nagyobb köre a világban élő magyarságnak, (a nem túl szerencsés kifejezéssel szórványnak nevezett magyarságnak) nagy része kényszerek hatására bár, de mégis csak személyes elhatározása alapján került az ország határain és történelmi mozgásterén kívülre. Ma egy nagyon jelentős politikai fordulatról számolhatok be - mondta az államminiszter. Ennek lényege az, hogy Magyarország - miután megtette az első lépéseket a jogállamiság felé - most úgy véli: megszűntek azok a politikai okok, amelyek miatt a szórványban élő magyarság jelentős részét évtizedeken keresztül politikai emigránsként kellett számon tartani. Nincs ok a politikai emigránsként való megkülönböztetésre, s e tekintetben itthon van elsősorban tennivaló és nem a külföldön élő magyarságban. Mert ha eljutottunk erre a következtetésre és vállaljuk ennek összes konzekvenciájat, akkor az 1975. Évi helsinki megállapodás magyar részről beteljesedett. Hiszen az emberi jogok dolgában semmiféle olyan fenntartás nem maradhat meg Magyarországgal szemben, amely eddig bizonytalanságot okozott a népek közötti kapcsolatok építésében, s bizonytalanságot okozott - egyebek között - az emigráció és a lakhely-változtatás dolgában is. Hamarosan törvény is készül az emigrációról, a lakhely- változtatásról. (folyt.köv.) 1989. július 3., hétfő 19:11
Vissza » Folytatásokkal »