|
|
 |
|
 |
Az ENSZ Egyetem Tanácsának 33. ülése Budapesten (1. rész)
|
1989. július 3., hétfő - Megkezdődött az ENSZ Egyetemi Tanácsának 33. ülése hétfőn a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az ENSZ autonóm szervezetének tanácsa a magyar kormány és az MTA meghívására ülésezik hazánkban - szocialista országban első ízben.
Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a
résztvevőket. Beszédében vázolta a hazánkban végbemenő politikai,
gazdasági, társadalmi átalakulást. Hangsúlyozta: a honvédelemre
egyre kevesebb, a tudomány és a politika finanszírozására egyre több
pénzt fordítanak országunkban. Hasznosítani kívánják az ENSZ Egyetem
kutatásainak eredményeit, amelyek segíthetnék a gazdasági,
társadalmi átalakítást.
Justin Thorens professzor, az ENSZ Egyetem Tanácsának elnöke
megnyitójában elmondta: az ENSZ Egyetem 1975-ben alakult, olyan
tudós társaság, amely az egész emberiséget érintő problémákkal
foglalkozik. Azt vallja: a tudománynak és a kultúrának túl kell
lépnie a politikai és a gazdasági rendszerek határait. Több mint 30
ország kutatóintézetei, tudományos egyesületei és tudósai vesznek
részt az egyetem kutatásaiban. Évente 1500 fiatal kutatónak adnak
ösztöndíjat.
Heitor Gurgulino de Souza, az ENSZ Egyetem rektora arról
beszélt, hogy céljuk elősegíteni a világ országainak gazdasági,
társadalmi fejlődését. Kutatási témáik között szerepel egyebek
mellett a világgazdaság és fejlődés, a tudomány, a technika és a
társadalom kölcsönhatásai, a táplálkozás és a biotechnológia.
Láng István akadémikus, az MTA főtitkára a Magyar Tudományos
Akadémia nevében köszöntötte az egyetem tanácsát. Beszédében
hangsúlyozta: a magyar tudomány létkérdése a kapcsolódás a világ
tudományához. Országunkban a nemzeti jövedelem 3 százalékát
fordítják kutatásra, fejlesztésre. Ez kevés a nemzetközi
versenyképességhez. Az egy kutatóra jutó eszközök értéke harmada,
negyedrésze a hasonló nagyságú nyugat-európai országokénak. Ezért a
magyar tudománypolitika stratégiájának célja, hogy az ezredfordulóig
a tudományos kutató potenciál termelékenysége, teljesítménye
közelítsen az európai színvonalhoz.
A nemzetközi kapcsolatok révén is gyarapítják a magyar tudomány
szellemi erőforrásait - hangsúlyozta. Jelenleg az MTA intézeteinek
3000 kutatója közül 400-an folytatnak tanulmányt hosszabb ideig,
vagy dolgoznak külföldön, főleg az NSZK-ban és az Egyesült
Államokban. (folyt.köv.)
1989. július 3., hétfő 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|