|
|
|
|
Tanácsi dolgozók aktívaértekezlete (1. rész)
|
1989. június 27., kedd - A tanácsoknál és intézményeiknél dolgozók alapvető feladatnak tartják kivívni e réteg társadalmi hasznosságának megfelelő társadalmi, szakmai és anyagi elismertségét - fogalmazták meg azon az országos aktívaértekezleten, amelyet kedden tartottak a közalkalmazottak szakszervezeti székházában. A tanácskozás munkájában részt vett Horváth István belügyminiszter és Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár.
Az eszmecserén a tanácsi dolgozók életfeltételeinek, munkavégzési körülményeinek alakulására ható társadalmi, gazdasági, politikai tényezőket vitatták meg. Továbbá döntöttek arról, hogy alakuljon meg a tanácsoknál és intézményeinél dolgozók önálló szakszervezet. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára vitaindítójában elmondta: a tanácsi tisztségviselők munka- és életkörülményei egyre nehezebbek, bér- és kereseti viszonyaik elfogadhatatlanok. A feszültségek feloldására olyan szakszervezeti mozgalom szükséges, amely reálisan, demokratikusan, határozottan képviseli tagjainak érdekeit. A továbbiakban hét pontban terjesztette elő javaslatait. Rámutatott: a reformfolyamat sikeréhez hozzátartozik egy színvonalas, a humánumot tiszteletben tartó központi és helyi közigazgatás. Ennek érdekében sürgetik a közigazgatás átfogó reformjának megalkotását; követelik, hogy a kormány tűzze napirendre a tanácsi dolgozók előmenetelével és bérrendszerével kapcsolatos kérdéseket. Szükségesnek tartják a morális válság leküzdését, a közéleti tisztaság garanciáinak megteremtését, ugyanakkor kiállnak azért, hogy ártatlanul ne pellengérezzenek ki senkit, s egyes esetekből - a lejáratás szándékával - ne általánosítsanak. Halaszthatatlannak tartják a tanácsapparátusban dolgozók bér- és kereseti színvonalának javítását még az idén, legkésőbb 1990. január 1-től. A minimálisan 20 százalékos, soron kívüli bérfejlesztést központi forrásból igénylik. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 16:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácsi dolgozók aktívaértekezlete (2. rész)
|
A vitában felszólalók többsége egyetértett a 20 százalékos béremeléssel, azonban volt, aki 40 százalékos emelést követelt. Elhangzott: elsőként az ügyintézők bérét kell rendezni. A továbbiakban megfogalmazódott: egyértelmű irányítási rendszert kell kialakítani a helyi államigazgatás területén. A képesítésről szólva indítványozták: vizsgálják felül, hogy hol, milyen iskolai végzettséget követelnek meg, ugyanis jelenleg néhány munkakör betöltéséhez indokolatlanul kérnek főiskolai vagy egyetemi diplomát. Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a Belügyminisztérium munkatársai nem látogatják rendszeresen a helyi államigazgatás szerveit, s nem foglalkoznak kellően az irányítás napi munkájával. Horváth István belügyminiszter hozzászólásában utalt a világgazdasági átrendeződésre, s azon belül a magyarországi viszonyokra. Mint ismeretes: a magyar társadalom működőképessége és teljesítőképessége alacsony, s ez az állapot a korábbi vezetés hibáiból fakad. A tanácsi és az államigazgatási rendszer kialakulásáról beszélve rámutatott: ezen a területen is bebizonyosodott, hogy a sztálini modell, a szovjetunióbeli szisztéma mechanikus átültetése hibás volt. Egyetértett a vitában felszólalókkal, hogy a munkahelyeken hiányos a felszereltség, s a dolgozók előmenetelét sem tudta megoldani az apparátus. Megítélése szerint a 20 százalékos béremelésről elkezdődhetnek ugyan a tárgyalások még ebben az évben, azonban ennek megvalósulására reálisan csak jövőre lehet gondolni. Az aktívaértekezleten beterjesztett titkári javaslatokat a résztvevők elfogadták, s azt eljuttatják a miniszterelnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a belügyminiszterhez, valamint a SZOT főtitkárához. A tanácsoknál és intézményeiknél dolgozók önálló szakszervezetének alapszabály-tervezetét tagsági vitára bocsátják. (MTI)
1989. június 27., kedd 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|