|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A csődtörvény koncepció és az aszály a MOSZ elnöksége előtt
|
![](../img/spacer.gif)
1990. szeptember 6., csütörtök - Észrevételeket fűzött a
csődtörvény koncepciójához a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők
Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége, amely pénteki ülésén úgy
ítélte meg: a csődtörvény, mint jogintézmény feltétlenül üdvözlendő,
ám végső formában ,,érzékenyebbnek,, kell lennie a mezőgazdaság
sajátos helyzetével szemben. Egyebek között a foglalkoztatási gondok
kezelését is valamilyen formában tartalmaznia kell a majdani
törvénynek és egyfajta garanciákra is szükség van ahhoz, hogy a
biztosító által nem téríthető elemi károk elviselése se jelentsen
zsákutcát a törvény betartásakor a termelők számára.
Az elnökség döntött arról is, hogy jövedelem kockázati alap létrehozására tesz javaslatot, kiindulva abból, hogy a gazdálkodók érdekeltek a gazdasági nehézségek, váratlan helyzetek zökkenőmentes áthidalásában. Alapítvány létrehozását is szükségesnek tartják a MOSZ-ban azért, hogy a felszámolás után segítséget kapjanak azok, akik az újrakezdésre vállalkoznak, bármilyen szervezeti formában. A szövetség felszámoló szervezet megalapítását is fontolgatja; ez, pénzszolgáltatás ellenében végrehajtaná a bírósági utasításokat.
Az elnökség foglalkozott az aszályhelyzettel is. Az ülésen kialakult véleményről Bálint Csaba MOSZ-titkár az MTI-nek elmondotta: a legkézenfekvőbb az lenne, ha a kormány az agrárágazatot egyenesen katasztrófa sújtottnak nyilvánítaná és ebben a szellemben hozná meg a szükséges intézkedéseket. Mindez az aszály merőben új megközelítését teszi szükségessé. Ettől nem lehet eltekinteni, mivel ha a termelők az aszály anyagi következményeinek jelentős részét kénytelenek elviselni, úgy a mezőgazdaság ismét extenzív szakaszba szorulhat. Lévén, hogy az üzemek a mai korban már meg nem engedett szükségmegoldásokat részesítenék előnyben, és az intenzív módszerek fokozatosan visszaszorulnának. Ez pedig egyértelműen az árualap meggyengülését hozná magával. (MTI)
1990. szeptember 6., csütörtök 15:13
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|