Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (3. rész)
Sok szempontból a kibontakozó magyar demokrácia, a rendszerváltás történelmi pillanata volt, amikor Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter előterjesztésében végre ,,hivatalosan,, is a Parlament plénuma elé került az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat. Az előprivatizáció néven ismertté vált intézkedéscsomagot tartalmazó jogszabálytervezettel ugyanis a Ház megkezdte a gazdasági rendszerváltást közvetlenül szolgáló törvényhozói munkát. A hatalomváltás logikájából következően eddig elsősorban a magyar társadalom politikai, közigazgatási struktúrájának átépítését célzó törvénykezés foglalta le a Parlament figyelmét; a társadalom átfogó politikai szerkezetének megalkotása után a törvényhozás most hozzáláthat a társadalom életében tapasztalt bajok gazdasági gyökereinek kezeléséhez. E gyógyító munka első igazán hathatós terápiájának receptjét tartalmazza a most beterjesztett törvényjavaslat, amely - első lépésként - a lábadozó magyar vállalkozói réteg számára viszonylag könnyen emészthető kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, műhelyek, benzinkutak tulajdonlását kínálja. A hétfői parlamenti ülésen általánosságában már elfogadott tervezet - amelynek részletes vitája a módosító indítványok tucatjainak tüzetes bizottsági átvizsgálása után várható csak - talán legmarkánsabb rendelkezése, hogy a privatizációra szánt üzleteket csak természetes személy, illetőleg a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági munkaközösség, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság részére értékesítik. A tervezethez fűzött indoklás ez ügyben világosan kifejti: a kormány jelentős politikai és gazdasági érdeknek tekinti a hazai vállalkozói réteg kialakulását, s a külföldi tőkét távol kívánja tartani az előprivatizációtól, lévén megelőzendő a nagyarányú tőkekivonás veszélye. A tervezet parlamenti vitája egyértelművé tette, hogy e rendelkezés megítélésében erősen eltér a koalíciós pártok és az ellenzékhez tartozó szabaddemokraták, illetve fiatal demokraták álláspontja. (A szocialisták az elhangzott felszólalások tanúsága szerint e kérdésben semleges álláspontra helyezkednek.) Az SZDSZ és a Fidesz szakértői szerint káros hatásokkal járhat a külföldi befektetők diszkriminálása. Eörsi Mátyás (SZDSZ) emiatt egyenesen a nacionalizmus vádjával illette a tervezetet. Szabó Iván (MDF) ezzel szemben a szociális piacgazdaság jelszavával vette védelmébe a privatizációs rendelkezésekbe épített fékeket. (folyt.köv.) 1990. augusztus 27., hétfő 18:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »