|
|
|
|
Kedd - lengyel parlament (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. július 2. vasárnap (MTI-tud) - A lengyel államtanács keddre összehívta a kétkamarás lengyel parlamentet. Az alsóház délben, a szenátus délután 17 órakor tartaná meg a választások utáni első ülését, ahol a házelnökök megválasztása a képviselők eskütétele után maga döntene a további menetrendről.
Az esemény mindenképpen történelmi jelentőségű lesz, hiszen kedden először foglalnak helyet az alsóház padsoraiban a június 4-én és 18-án megválasztott ellenzéki képviselők, akik kivétel nélkül a Szolidaritást képviselik és első alkalommal nem lesz abszolut többsége az eddig egyeduralkodó Lengyel Egyesült Munkáspártnak. A parlamenti pluralizmushoz igazított padsorokban a változatlanul legerősebb parlamenti csoportot 173 képviselővel a LEMP alkotja, de ez csak a képviselői mandátumok 38 százaléka, alig több, mint a Szolidaritás 161 fős (35 százalék) csoportjáé. A parasztpártnak 76, a demokratapártnak 27, a Pax nevű keresztény szervezetnek 10, a Keresztény Szociális Uniónak 8, a Lengyel Társadalmi Katolikus Szövetségnek pedig 5 képviselője foglalhat helyet az alsóházban. Így a Szolidaritás 161 képviselőjével szemben az eddig a koalíciót alkotó képviselők száma 299. Sokkal monotonabb a teljesen szabad választásokon kialakult szenátus összetétele, ahol a 100 szenátorból 99 a Szolidaritást képviseli, az egy párton kívüli, független szenátorral szemben. Így itt már az is ismert, hogy ki lesz az elnök, hiszen a Szolidaritás szenátorai már vasárnap Andrzej Stelmachowski katolikus politikust bízták meg ezzel a feladattal, aki a kerekasztal előkészítésekor hosszu időn át közvetített a Szolidaritás, az egyház és a kormány között. Három helyettese: Zofia Kuratowska, Andrzej Wielowieyski és Jozef Slisz lesz. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap 19:35
|
Vissza »
|
|
Kedd - lengyel parlament (2.rész)
|
Nem ilyen egyértelmű, hogy ki lesz az alsóház elnöke. A Szolidaritás itt nem kíván jelöltet indítani, mint ahogyan vasárnap arról is döntöttek, hogy a köztársasági elnöki posztra sem pályázik a Szolidaritás nevében senki. Az eddig ismert egyetlen jelölt az alsóházi elnöki posztra a parasztpárti szociológia professzor Mikolaj Kozakiewicz, aki az egyetlen ismert koalíciós politikusként az országos listán jutott be a parlamentbe. Eddig tiszteletben tartott hagyomány volt, hogy az eddig egykamarás lengyel Szejm elnöke mindig parasztpárti politikus volt. Az igazán izgalmas kérdés azonban változatlanul az, hogy vajon ki lesz a két ház, a Nemzetgyűlés által közösen megválasztandó köztársasági elnök, aki jelentős politikai hatalommal fog rendelkezni. Vasárnap még mindig nem ismeretes, hogy a LEMP a szombaton visszalépett Jaruzelskit, vagy az általa javasolt Kiszczak belügyminisztert indítja-e, mert nem egyértelmű: a koalíciós partnerek támogatnák-e őket. Korábban ismertté vált, hogy úgy a Demokratapárt, mint a Parasztpárt soraiban egyes képviselők nem támogatták Jaruzelski jelölését, bár a Parasztpárt vezetése azt megelőzően a tábornok mellett foglalt állást. Mindkét szövetséges párt parlamenti csoportja elhalasztotta a végleges döntést és még az sem kizárt, hogy a demokraták saját jelölttel rukkolnak elő, miközben mindkét párt a koalíció jövőjét erősen megkérdőjelező nyilatkozatokat tett közzé. A Szolidaritás is csak közvetlenül a Nemzetgyűlés ülése előtt hozza nyilvánosságra álláspontját a köztársasági elnök ügyében, de képviselőcsoportjuk vasárnap megerősítette: bár lenne megfelelő jelöltjük, nem indítanak senkit a köztársasági elnöki posztért várható versenyben. Walesa állítólag Kiszczakot alkalmasabbnak nevezte mint Jaruzelskit.+++
1989. július 2., vasárnap 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|