Rendszerváltás és az MTI

	Gorbacsov Párizsba látogat (2.rész)
Francia részről a tárgyalások legfontosabb témáinak az elnöki szóvivő a kelet-nyugati folyamatokat és közeledésüket, a leszerelési problémákat, a kétoldalú viszony további fellendítését és néhány világpolitikai kérdést - Közel-Kelet, Kambodzsa, Afganisztán, Angola, Kína, Namíbia - említett meg. Mitterrand és Gorbacsov találkozójára kedvező légkörben kerül sor. Egy felmérés tanúsága szerint a francia közvélemény kétharmadának jó véleménye van a szovjet államfőről, 59 százalék őszintének tartja a szovjet társadalom és gazdaság átalakítására irányuló politikáját, 48 százalék pedig leszerelési törekvéseit és javaslatait. Pontosan felük úgy véli, hogy a Szovjetunió és az NSZK közti jóviszony erősíti a békét Európában, nem pedig a nyugat-európai összetartás megbontója. Erősen halványult a francia közvéleményben a hidegháború által táplált szovjet ellenségkép. A mai felmérések tanúsága szerint a franciák inkább olyan országokat tartanak a legveszedelmesebb ellenségnek, mint Irán vagy Líbia. A hivatalos politika szintjén francia részről felhőtlennek ítélik Párizs és Moszkva viszonyát, aminek most ideje több téren új lendületet adni. A francia kormány szeretné kiegyensúlyozni a kereskedelmi forgalmat, amely évek óta szovjet többletet mutat s ezzel feljebb kerülni a Szovjetunió nyugati gazdasági partnerei rangsorában is, ahol csak a hatodik helyet foglalja el. Ezért készítenek elő beruházásvédelmi megállapodást, ezért tárgyal hónapok óta számos francia cég közös vállalatok alapításáról, szovjet beruházásokról és utazott a külkereskedelmi miniszter is Moszkvába a csúcstalálkozó előtt. Ezért kötöttek megállapodást szovjet menedzserek franciaországi továbbképzéséről és a francia kormány szeretné tető alá hozni a Közös Piac és a Szovjetunió kereskedelmi szerződését ebben a második félévben, amikor francia miniszterelnök elnököl az EK Miniszteri Tanácsában. A szovjet-francia kapcsolat jelentősége az elmúlt években kétségtelenül vesztett viszonylagos jelentőségéből, mióta az NSZK és Anglia aktívabb lett az európai politika színterén. Ha a régi kiváltságos nyugati tárgyaló partner szerepét nem is lehet visszaszerezni, Franciaország is komoly tényező kíván lenni az Európa két fele közti közeledési folyamatban. +++ László Balázs (Párizs), MTI-Panoráma 1989. július 2., vasárnap 11:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »