|
|
|
|
Nyers Rezső előadása Bonnban 4.
|
München, 1989. június 22. (SZER, A mai nap) - Nyers Rezső államminiszter Bonnban előadást tartott a magyar reformtervekről. A minisztert a nyugatnémet szociáldemokrata párthoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány hívta meg. Az egyórás előadás után Nyers Rezső kérdésekre válaszolt. Bonni tudósítónk jelentését ismertetjük: Előadásában a magyar miniszter rámutatott arra, hogy a szükséges gazdasági reformokat nem lehet politikai reformok, a politikai demokrácia megvalósítása nélkül megvalósítani. Bizonyos alapvető kérdésekben ugyanis széles körű egyetértésnek kell kialakulnia. Nyers szerint Magyarország ma inkább tekinthető piacgazdálkodást folytató, mint állami tervgazdálkodást folytató országnak. Központi terveket kidolgozó intézmény ma már alig van, és ezeket is fokozatosan leépítik. Egy-két éven belül a magyarországi politikai és gazdasági reformok átlépik a Rubicont, ami azt jelenti, hogy bevezetik a teljes szabadpiaci gazdálkodást és a többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokráciát. Arra a kérdésre, hogy előadásában miért nem beszélt a glasznosztyról és a peresztrojkáról, Nyers azt válaszolta: a magyarok nem beszélnek a nyíltságról, hanem bevezették azt, ami sokkal jobb. A nyíltság tekintetében Magyarország előbbre jár a Szovjetuniónál, mert például naponta nyilvánosságra hozzák a fizetési mérleg alakulását, amit Moszkvában nem tesznek meg. Az európai közösség, a szabadkereskedelmi övezet és Magyarország kapcsolataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Nyers kifejtette, hogy az európai közösség nem venné fel tagjai sorába Magyarországot, mert más gazdasági mechanizmussal rendelkezik. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nyers Rezső előadása Bonnban - 1. folyt.
|
Hosszú távon a teljes jogú tagságot sem lehet kizárni, de rövid távon a társulás látszik megvalósítható célnak. Magyarország viszont csatlakozhat a szabadkereskedelmi szövetséghez, és a híd szerepét játszhatja a Kelet és a nyugati gazdasági tömörülések között. A KGST jelenlegi formájában - Nyers szerint - életképtelen. A tagállamoknak egy teljesen új szervezetet kellene létrehozniok. A Varsói Szerződésre vonatkozó kérdésekre Nyers nem válaszolt. A tervbe vett magyarországi választásokkal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy valószínűleg egyetlen párt sem fogja megkapni a kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget, ezért koalícióra lesz szükség. Hogyan viszonyulnak Magyarország szomszédai és főleg a Szovjetunió a refomokhoz? Nyers Rezső válasza: A szomszédállamok közül Lengyelország is a reform útját járja, és mint ilyen, a legközelebb áll Magyarországhoz. Jugoszlávia sem áll szemben a magyar reformtörekvésekkel, jóllehet a többpártrendszert nem kívánja bevezetni. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, Gorbacsov főtitkár elfogadhatja a magyar többpártrendszert, de nem tartja jónak azt a Szovjetunióban. Jó volna, ha Gorbacsov kelet-európai politikáját világosabban megfogalmaznák, és a szovjet politika hivatalos irányvonalává nyilvánítanák, mert ebben az esetben az intézményeket - így a KGST-t és a Varsói Szerződést - ennek az irányvonalnak a szellemében lehetne átalakítani ugyanúgy, mint a pártközi kapcsolatokat. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nyers Rezső előadása Bonnban - 2. folyt.
|
A szomszédállamokra visszatérve a román magatartást úgy jellemezte, mint amire a félelem és az idegenkedés nyomja rá bélyegét. A keletnémetek és csehszlovákok hideg tartózkodással figyelik a magyar reformokat. Bulgária álláspontját nehéz meghatározni, mert Szófia mindig felemás politikát folytatott, időnként a reform útjára lépett, majd visszasüllyedt a dogmatizmusba. A keleti tömb gazdasági életének jövőbeni alakulása - Nyers Rezső szerint - elvezethet egy, a kis kelet-európai államokat, főleg Lengyelországot, Bulgáriát, továbbá Ausztriát is felölelő szabadkereskedelmi övezet kialakulásához. Nyers nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy ehhez Csehszlovákia is csatlakozik, mert - mint mondta - a csehszlovák gazdasági élet romokban hever, és a reform elkerülhetetlen. Csehországban a reformokat felépíthetik a "prágai tavasz" alapjaira, de kétli, hogy a mai Csehszlovákia vezetősége képes a reformok felülről való végrehajtására. +++
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|