|
|
 |
|
 |
Felc: Adószámításunk első éve Főcím: Bevétel, jövedelem, adóalap
|
Régi, sokat hangoztatott igazság, hogy ha két ember mondja
ugyanazt, az nem ugyanaz. Ez a megállapítás úgy is érvényes, hogy ha
két ember, különböző jellegű feladatok elvégzéséért hajszálra azonos
összegű pénzt vesz fel, az nem ugyanannyi, bármennyire is ez a
látszat. Aki, mondjuk, egy vállalatnál veszi fel ezt a bért,
nyilvánvalóan többet költhet belőle önmagára, illetve családjára,
mint az a szobrászművész, akinek agyagot, gipszet, márványt kellett
vennie, esetleg hitelbe, hogy elkészíthesse azt a szobrot, amit
végül kifizettek neki. A bevételek és a jövedelem közötti
különbségeket természetesen a személyi jövedelemadóról szóló törvény
is figyelembe veszi, mint ahogy nem hagyhatja figyelmen kívül a
világ egyetlen adórendelkezése sem. Amint ez már új adórendszerünk
nevéből is kitűnik, adózni csak a jövedelem után kell.
alc. Mi a jövedelem?
A jövedelem végső soron nem más, mint a bevétel, és az annak
mgszerzése érdekében felmerült, elismert kiadások, költségek
különbözete. Hogy melyek azok a kiadások, amelyeket ebből a
szempontból elismer a törvény - ez már más kérdés.
A különböző tevékenységek esetében - általában - az
adóbevallásnál bizonyos százalékát kell csak a bevételeknek
jövedelemként feltüntetni. Például a találmányokból származó
bevételeknek, félmillió forintos értékhatárig, csak 35 százalékát
kell az adóbevallási nyomtatvány 4. rubrikájába beírni. A
bérbeadásból származó bevételeknek pedig attól függően, hogy
idegenforgalmi szervezettől, fizetővendéglátásból, vagy egyéb, nem
lakás célú bérbeadásból származik-e 40, 60 illetve 70 százaléka
tekinthető jövedelemnek. A szerzői jogvédelem alá tartozó alkotások,
és egyes munkaviszonyon kívüli szellemi tevékenységek esetében pedig
kétszázezer forintos összeghatárig a bevételek 35, azon felül pedig
60 százalékát kell a bevallásban feltüntetni. (folyt.)
1989. január 17., kedd 14:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Adószámításunk 2.
|
A mezőgazdasági kistermelésből származó bevételek esetében, ha
azok összességükben nem haladják meg a félmillió forintot, nem
képződik adóköteles jövedelem. Ez a pénz, az említett összeghatárig
adómentes. Az ennél nagyobb bevételek adózására, az adóköteles
jövedelem kiszámításának módjára később visszatérünk.
alc. Az adóalapot csökkentő kedvezmények
A bevételekből így kiszámított adóköteles jövedelem azonban nem
teljes egészében adóalap. Illetve ez az összeg, különböző
kedvezmények alapján még csökkenthető. A szakszervezeti tagdíjra
befizetett összeg például adómentes, azért ezt a jövedelemből le
lehet vonni. Azok, akik a munkáltató közreműködésével fizetik
tagdíjukat, a bevallási nyomtatványon azt az összeget tüntethetik
fel, ami a munkáltatótól kapott jövedelem-igazoláson szerepel. Akik
személyesen fizették be tagdíjukat, vagy azért, mert nem álltak
munkaviszonybn, vagy azért, mert különböző meggondolások alapján nem
óhajtották a díj levonásával munkáltatójukat megbízni, a bizalmi
igazolása alapján tehetik meg vallomásukat.
Akik munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban
álltak 1988-ban, azokra a hónapokra, amelyekben ez a munkaviszony
fennállt, azoknak ezer-ezer forint, úgynevezett "alkalmazotti"
kedvezmény jár. Ezt az összeget - ami az egész évben
munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban állók
esetében értelemszerűen 12 ezer forint - az összjövedelmet csökkentő
tételek között, első helyen kell feltüntetni az adóbevallásban.
Levonható az adóalapból az alapítványra, vagy közérdekű
kötelezettség vállalásra fordított összeg. Ilyen lehet például a
Nemzeti Színház felépítésére, az örményországi földrengés
áldozatainak megsegítésére, az erdélyi menekültek számára, vagy a
SOS Gyermekfalu javára befizetett pénz, illetve minden olyan
adomány, amely a hivatalosan elismert, nyílt alapítványokat
gyarapítja. Az 1988. évi adóbevallásnál természetesen csak azok a
kötelezettség vállalások vehetők figyelembe, amelyek az adott
esztendőben születtek, azok az adományok, amelyeket ebben az
esztendőben küldtek el a rászorulóknak. Az adóalapot csökkentő,
ilyen jellegű össszegeket is igazolni, dokumentálni kell.
Kedvezmény, méghozzá évi 12 ezer forintos kedvezmény illeti meg
mindazokat, akiknek munkaképessége valamiféle súlyos testi
fogyatékosság következtében csökkent. Ez az összeg teljes egészében
jár azoknak, akiknek az erről tanúskodó orvosi igazolást csak 1988.
utolsó napján adták ki. Ez a 12 ezer forint is az adóalapot
csökkenti. (folyt.)
1989. január 17., kedd 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Adószámításunk 3. alc. Nagycsaládosok kedvezménye
|
Azok, akik saját háztartásukban három, vagy több gyereket
nevelnek, gyermekenként évi 12 ezer forinttal csökkenthetik az
adóalapjukat. A kedvezmény kiszámításánál csak azokat a gyerekeket
lehet figyelembe venni, akik még nem töltötték be a 14. életévüket,
de azok a gyermekek, akik tovább tanulnak valamilyen iskola nappali
tagozatán, 25. életévük betöltéséig figyelembe vehetők. A kedvezmény
szempontjából teljesen mellékes, hogy a családban nevelt gyermek vér
szerinti, örökbefogadott, avagy mostoha. E jelentős csökkentésnek,
amely a nagycsaládosok terheit igyekszik könnyíteni, egyetlen
szépséghibája, hogy azoknál a családfenntartóknál, akiknek nem
képződik elegendő jövedelme, tehát nincs akkora adóalapja, amely a
kedvezmény igénybevételére lehetőséget ad, nem jelent, nem jelenthet
semmiféle segítséget. Egy háromgyermekes család feje például, ha
alkalmazottként jogosult az évi 12 ezer forint kedvezményre, és a
három gyerek után 36 ezer forinttal csökkentheti az adóalapját, csak
akkor merítheti ki valamennyi kedvezményét, ha évente legalább 96
ezer forint a keresete.
A törvény tehát azoknak a nagycsaládosoknak kedvez, akik
gyermekeik továbbtanulásáért áldozatot hoznak, és azoknak, akik
családjuk érdekében vállalják a nagyobbb teljesítményt, a
többletjövedelem megszerzéséért végzendő többlet munkát.
Levonható az adóalapból a társadalmi munkáért kapott jutalom is,
illetve az egész év folyamán, ezen a címen kapott összegből kétezer
forint. Ha a jutalom ennél az összegnél alacsonyabb volt, akkor az
adóbevallásban a tényleges összeget kell feltüntetni.
A kitüntetésekkel járó jutalom az esetek túlnyomó többségében
adómentes. De azoknál a kitüntetéseknél is, amelyek nem tartoznak
ebbe a kategóriába, a velük járó pénzjutalomból 5 ezer forintot az
adóalapból le lehet írni.
Ha a kiszámított jövedelemből mindezeket a kedvezményeket
levonjuk, megkapjuk az adóköteles jövedelmünket. Az adó kiszámítása
ez után következik. (MTI-Press)
1989. január 17., kedd 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|