Rendszerváltás és az MTI

	Kamara-SZOT találkozó (1. rész)
1989. november 17., péntek - Az érdekegyeztetés kérdéseinek legfontosabb csomópontjai szerepeltek napirenden a Magyar Gazdasági Kamara és a SZOT vezető tisztségviselőinek pénteki találkozóján. A tárgyaló felek a mindenféle kötöttségtől mentes bérmechanizmus mellett foglaltak állást, szükségesnek ítélték a bérliberalizáció folytatását, újabb foglalkoztatási alap képzését is. A bérkérdésről folytatott eszmecserében a vélemények egybecsengtek atekintetben, hogy az 1989-re közösen megkötött bérmegállapodást nem sikerült betartani, kifogásolták azonban, hogy bizonyos körök a megállapodások be nem tartását jelölik meg az ország fő bajaként. Ezt a ,,támadást,, azzal igyekeztek visszaverni, hogy a megállapodást a feltételezett 12 százalékos inflációra építették. A bérfolyamatokra végül is a kormány inflációs politikája gyakorolt alapvető hatást - mondták ki. A társadalombiztosítási törvénymódosítással kapcsolatban a kamara szakértői kifogásolták, hogy az egészségügyi kiadások is teljes körűen a társadalombiztosítás ,,kalapjába,, kerülnének. Ha a Parlament netán így fogadná el az előterjesztést, sejtetni engedték, hogy az Alkotmányjogi Bíróságnak meglesz az első munkája. A SZOT a törvénytervezetről még nem alakította ki állásfoglalását. Előzetesen annyit árultak el, hogy szükségesnek tartják a kiemelkedően magas nyugdíjak korlátozását, ,,nyugdíjplafon,, létrehozását. A megbeszélésen résztvevők elengedhetetlennek tartották az érdekegyeztetés rendszerének jól körülhatárolt kialakítását, azt, hogy a parlamenti illetve a kormányzati döntések meghozatala előtt az illetékes szervek kérjék ki az érdekképviseleti szervek véleményét. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságban megvalósuló, illetve a jogszabályokban végrehajtandó deregulációs törekvések hosszú távon nélkülözhetetlenné teszik a szakszervezetekkel való közvetlen és rendszeres munkakapcsolat kialakítását. Az állammal való egyeztetésre alkalmas szervezet lenne az Országos Érdekegyeztető Tanács, munkáját az Országos Érdekegyeztetési Koordinációs Tanács készítené elő. A Kamara képviselői fontosnak ítélték az érdekképviseleti törvény megalkotását is, amely korlátozná az állam beavatkozási lehetőségeit, illetve foglalkozna a munkaadó és a munkavállaló szervezetek speciális jogosítványaival. Felvetették munkaadó szövetség létrehozását is, amely a kormány partnere lenne érdekegyeztetési kérdésekben. (folyt.köv.) 1989. november 17., péntek 19:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »