|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre
bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta
kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a
tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a
felek később tárgyalják meg.
Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán
bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a
sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény,
párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a
közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A
Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított
alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s
ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti
tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA
kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam
elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának
létrejöttét és működését.,,
Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának
kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen
felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki
Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének
felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes
szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság
intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor
az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a
Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne
változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a
testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15
fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon.
Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az
új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új
Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges
kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a
Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az
alkotmánybírók. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|