|
|
|
|
- A földtulajdonról - 6. folyt.
|
Namost nagy probléma a további kérdés - és most itt nem is akarok ennél a pontnál ennek a részleteibe menni - a többire azt tudjuk mondani, hogy minden föld pedig a falué, a közösségé - amelyet a falu vagy mint közbirtokosság, vagy mint alapítvány - ezt most nem akarjuk ebben a pillanatban eldönteni -, de közösségként kezel. És ezzel nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az egyes vidékek, egyes emberek, egyes csoportok a saját lelki, vállalkozói alkatuknak megfelelően képesek lesznek azt a megoldást választani a gazdálkodásra, amelyik az ő saját érdekeinek megfelel. Mert nyilvánvaló - és mint kereszténypárt tudjuk azt, és nemcsak magunkról tudjuk, hanem tudjuk azt, hogy az amerikai gazdaságban sem - éppen a napokban olvastam egy anyagot - még az 50 százaléka sem vállalkozó jellegű, nekünk kell a másik 50 százaléknak a tisztességes, becsületes megélhetéséről is gondolkodni - és ezért ezt mi igazán továbbra is a közösségi gazdálkodás valamilyen ésszerű formájában, adott esetben szövetkezet vagy állami gazdaság szeretnénk és kívánnánk megoldani, és ezért nem feltétlenül akarjuk ezeket a kereteket szétbontani, lehetetlenné tenni. - Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramjában az igazi értelemben vett szövetkezés, szövetkezeti termelés, mondhatom talán úgy is, hogy igazi közösség-gazdálkodás - az belefér, benne van. - Az nemcsak hogy belefér, nemcsak hogy benne van, hanem mi úgy hisszük, hogy reális versenyképességet is tud teremteni. - A Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai tervezete és faluprogramja tehát nem kizárólag az önálló paraszti gazdálkodás modelljére épül? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|