Rendszerváltás és az MTI

	Ellenzéki Kerekasztal
München, 1989. augusztus 26. (SZER, A mai nap) - Budapesten a sajtó képviselő is jelen lehettek az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal közötti egyeztető megbeszélések pénteki ülésén. A résztvevők a választási törvénytervezetet vitatták meg és hétfőn folytatják megbeszéléseiket. Az újságírók között budapesti tudósítónk, Szőcs Géza is figyelemmel kísérte a pénteki tárgyalásokat. A Nemzeti Kerekasztal pénteki középszintű tárgyalási fordulója az esti órókban kiemelkedő fontosságú konszenzussal ért véget. Röviden összefoglalva, a több órás vita eredményeképp, a következő lényeges kérdésekben sikerült megegyezésre jutni. 1, A választásokon egy jelölt egyszerre indulhat egyéni választókerületben, két megyében és az országos listán. 2, A 350 fős új országgyűlés mandátumai így oszlanak majd meg: 150 főt választanak meg egyéni választókerületben, ugyanannyit országos listán, 50 képviselő pedig a töredék-feladatok száma és megoszlása alapján jut be a parlamentbe. Íly módon biztosítható, hogy ne vesszenek kárba szavazatok. 3, A jelöltállításhoz szükséges társadalmi támogatást nem alírási íveken, hanem egy úgynevezett ajánlószelvény révén kell biztosítani. Minden szavazásra jogosult állampolgár kapni fog egy ilyen ajánlószelvényt, ennek összegyűjtése pedig történhet lakóhelyen, vagy munkaidő után munkahelyen, de például tilos egészségügyi intézményeken vagy tömegközlekedési járműveken. 4, Választási kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság lesz illetékes. 5, A szavazatszámlálás korrektségét számítógépes feldolgozásos ellenőrzés biztosítja majd. (folyt.) 1989. augusztus 26., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ellenzéki Kerekasztal - 1. folyt.
Midehhez képest lássuk mi az, amiben nem született még megyezés, amiben tehát a hétfőn délután folytatódó tágyalások hozhatnak előrelépést. 1, Az MSZMP is, és az Ellenzéki Kerekasztal is ellenzi a harmadik oldalnak azt a javaslatát, hogy ne csak pártok, hanem társadalmi szervezetek is indíthassanak jelöltet a választásokon. Mint a vitában többször rámutattak, egyrészt a társadalmi szervezetek, ha akarnak, párttá alakulhatnak. Másrészt pedig abban sem akadályozza őket senki, hogy az egyes választókerületekben tetszésük szerint támogassanak különböző jelölteket. 2, Nem dőlt még el, hogy 500 ezer fő támogató aláírására lesz-e szükség ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson. Elképzelhető egy kompromisszum az 500-as határhoz közelebb. 3, Nem dőlt még az sem el, mi az a minimális szavazati arány, amely mellett egy párt még bejuthat a parlamentbe. Az MSZMP az alsó limitet 5 százalékban szerené megszabni. Az ellenzék 3 százalékban, és valószínűnek látszik, hogy ha kompromisszum születik, ez az ellenzék javaslatához fog közelebb állni. 4, Az sem eldöntött tény még, hogy mely pártok indíthatnak országos listát. Az MSZMP elképzelése az, hogy csak azok lehessenek országos pártok, amelyek az egyéni választókerületek legalább egyharmadában jelöltet tudnak állítani. Ezek tehát minden megyében állíthatnak listát. Az Ellenzéki Kerekasztal a limitet a területek egyötödében szeretné megszabni a javasolt egyharmaddal szemben. 5, Annak is a jövő héten kell eldőlnie, hogy második fordulóban két jelölt folytathatja-e a küzdelmet, ahogyan az Ellenzéki Kerekasztal szeretné, vagy pedig három, esetleg még több. E kérdésben nem elképzelhetetlen, hogy a kompromisszumos megoldás három továbbjutó jelölt lesz. +++ 1989. augusztus 26., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »