|
|
|
|
Napjaink népvándorlása
|
---------------------- München, 1989. október 2. (SZER, Magyar híradó) - Csaknem ezerszáz évvel őseink honfoglalása után napjainkban újabb nagy népvándorlás színhelye a Kárpát-medence, illetve az a 93 ezer négyzetkilométer, amely Magyarország területéből az igazságtalan békediktátumok, nemzetiségi települést figyelmen kívül hagyó határmeghúzások nyomán megmaradt. Miközben keletnémetek tízezrei hagyják el az NDK-t és igyekeznek Pannonián keresztül az NSZK-ba, a hazánkon kívülre szorított, mostoha kisebbségi sorba taszított magyarok menekülnek tömegesen az anyaországba. Elsősorban Romániában beolvasztásra ítélt honfitársaink tízezrei vállalják a határátkelés veszélyeit, otthagyva szülőföldjüket, ingó és ingatlan vagyonukat, mentik egyszerűen puszta életüket, de már megindult a hazatelepülés Csehszlovákiából és a Szovjetunióból is. Úgyhogy a gazdasági csőd fenyegette Magyarországon, ahol többmilliós réteg kényszerül a szegénység keserű kenyerére, fokozódnak a szociális feszültségek, gyarapodik a nincstelenek, a hajléktalanok tábora. Ma, amikor az ENSZ kezdeményezésére világszerte megemlékeznek a hajléktalanok napjáról, tanácskozásokat rendeznek a településfejlesztési és lakásgondokról, különösen időszerű, hogy a magyarországi belső népvándorlás okaival, következményeivel foglalkozzunk. A kommunista diktatúra egyik legsúlyosabb bűne, folyamatos, faluellenes politikája, virágzó községek halálra ítélése, felszámolása, lakóinak városba kényszerítése, most hatványozottan érezteti kedvezőtlen hatását. Hiszen a menekültáradat befogadására, letelepítésére ezek a falvak lennének a legalkalmasabbak, ha nem számolták volna föl a tanácsot, az iskolát, a munkaalkalmat, nem hanyagolták volna el teljesen az infrastruktúrát. (folyt.)
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Napjaink népvándorlása - 1. folyt.
|
A hatalom birtokosai az utóbbi években az ellenzék nyomására többször is ígéretet tettek a községekben élők hátrányos helyzetének megszüntetésére, de ebből eddig szinte semmi sem valósult meg, ellenkezőleg, a tanácsi költségvetés csökkentése tovább növelte a különbségeket. Például a budapesti általános iskolások az idei tanévtől ingyen kapják a füzeteket és könyveket, viszont a vidékieknek továbbra is fizetni kell értük, sőt a községekből a tanulók tovább ingázhatnak a körzetesített iskolákba, a szülők pedig saját zsebükből vehették meg a füzeteket könyveket, amelyekért valószínűleg a városba kellett utazniuk, mert a kistelepülések kereskedelmi ellátása végnapjait éli. Ráadásul a Pénzügyminisztérium meg akarja szüntetni a falusi üzletek adókedvezményét, támogatását, amikor személyzet- és áruhiány miatt a boltok egész sorát zárták már be. Ez alaposan megkérdőjelezi mindazt, amit Németh Miklós miniszterelnök és Pozsgay Imre államminiszter az utóbbi napokban állított a települések egyenjogúságáról, önkormányzati függetlenségéről. +++
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|