|
|
|
|
Az SZDSZ kispesti szervezetének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. július 14., péntek - A jelképek mérhetetlen szerepet játszanak életünkben. Iustitia alakja századok óta szimbóluma a részrehajlás nélküli, megvesztegethetetlen ítélkezésnek. A jelképek mérhetetlenül közömbösek az iránt, ami az általuk díszített homlokzatok mögött zajlik. Számtalan, az igazságosság mindenkori eszményét és aktuális normáit megcsúfoló bírói ítélet született a századok során Iustitia jegyében. A jelképek, ha következetesen megcsúfolják őket, értelmüket veszíthetik, kiüresedhetnek, más tartalmakat kaphatnak. Az ötágú vörös csillag születésekor a kettészakadt munkásmozgalom oroszországi bolsevik ágából kinőtt irányzatának jelvénye volt, mely irányzat a társadalmi igazságosságot proletárforradalom útján akarta megteremteni. Az évtizedek során a cári orosz birodalmi gondolatot szervesen továbbörökítő sztálini birodalmi gondolat, s a jogállamiság és a szabadságjogok normáit megcsúfoló, a társadalmat kisajátító pártállam szimbólumává lett. Ma, amikor a magyar társadalom legjobb erői 33 év után újra nekifeszülnek a jogállamiság és a demokrácia megteremtésének, különös jelentőséget nyernek a politikai jelképek és sorsuk. A letűnő pártállamiság szimbóluma, hogy számtalan közintézmény, gazdasági és kulturális, egészségügyi és közigazgatási, oktatási és egyéb épület homlokzatát díszíti az ötágú vörös csillag, közöttük az Országház kupoláját is. Ahogy annak idején ezek a sztálini mintájú 1949-es alkotmány és a benne leírt népköztársasági címer életbelépését követően nyilvános jogi szabályozás nélkül kerültek fel a helyükre, akként ma hasonló módon indul meg a leszerelésükre irányuló mozgalom - mint a János-hegyi kilátó, vagy a Magyar Televízió épülete esetében. A jogállamiság megteremtése, az MSZMP és az állam szétválasztása, a társadalom emancipálása azonban nem történhet csupán a jelképek szintjén - még a jelképeket sem elegendő pusztán egy jelképes aktus keretében eltávolítani. Ha 1949-ben születhetett belügyminiszteri rendelet, mely szankcióval fenyegetve rendelte el a Kossuth-címer levételét vagy letakarását mindenhonnan, még a gépkocsik rendszámtáblájáról is, ha 1981-ben akadt jogszabály, melynek alapán büntetni lehetett a legális szolidaritás jelvényének viselését, akkor most éppen az elmúlt negyven év gyakorlata miatt kell - nehogy a jövőben újra előfordulhasson - jogszabályban is rögzíteni, hogy a pártjelvények használata csak a pártépületeken megengedett. (Természetesen nincs helyük az ország címerében sem, de ez már - remélhetőleg - szinte befejezett ténynek tekinthető.) (folyt.köv.)
1989. július 14., péntek 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|