|
|
|
|
Beck Tamás (1. rész)
|
Moszkva, 1989. július 1. szombat (MTI-Panoráma) - A bukaresti árelvről és a KGST-országok közötti merev elszámolási rendszerről rugalmasabb elszámolási gyakorlatra kell áttérnünk, mert a jelenlegi rendszerrel már nem lehet tovább élni - jelentette ki Beck Tamás. A magyar kereskedelmi miniszter a hét végén rövid látogatást tett Moszkvában, hogy beiktassa hivatalába az új kereskedelmi főtanácsost, s hogy szovjet partnereivel áttekintse a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok helyzetét, perspektíváit. Tárgyalásairól a miniszter magyar és szovjet újságírókat tájékoztatott.
Beck elmondta, hogy négy lehetőséget látnak a szakemberek az elszámolási gyakorlat megváltoztatására. Az egyik a készpénz-elszámolásos rendszer dollárban, a másik a klíringdolláros elszámolás. De lehetőség van az úgynevezett finn módszer alkalmazására is (ezt használják a szovjet-finn árucsere-forgalomban), s végül: szóba jöhet a korszerűsített transzferábilis rubel alkalmazása. Tudósok tanulmányozzák az egyes módszerekre való átállás következményeit, s azt, hogy az áttérés időszakában milyen veszteség érné átmenetileg a magyar gazdaságot. Mint Beck Tamás hozzátette, ezekről a kérdésekkel is tárgyalt Konsztantyin Katusevvel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével. Hazánkban miniszterelnök-helyettesi vezetéssel kormánybizottság vizsgáljja a problémát. Magyarország az átállást 1991 táján tartaná időszerűnek. Szóba került a magyar gépipar exportlehetőségeinek problémája. Egyes nagy gyárak, mint például az Ikarus vagy a Ganz-Danubius, többet is szívesen szállítana a Szovjetunióba, de a kormány keményen visszafogja a Szovjetunióba irányuló exportot. Nem adminisztratív korlátozásokról van szó, hanem az érdekeltségi rendszert alakítják úgy, hogy az fékezőleg hasson az ez irányú exporttörekvésekre. A keménység oka nyilvánvaló: 366 millió rubeles aktívumunk van a szovjet piacon, amit a partner egyelőre nem tud megfelelő árukkal ellentételezni. Ez az aktívum pedig kamatmentes hitelként működik. Ma a magyar gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy ilyen hiteleket tudjon folyósítani. Igény természetesen van a magyar autóbuszok iránt. Mivel a gyártó szállítási készsége is fennáll, úgy lehetne szabaddá tenni a buszexport útját, , hogy - például - mielőbb megkötik a szerződést az idei kontingensből még lekötetlen, tízezer darab Lada gépkocsira - mondta a magyar miniszter. (folyt.)
1989. július 1., szombat 11:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Beck Tamás (2. rész)
|
- A magyar-szovjet együttműködés egyik új fő iránya a köztársaságokkal való közvetlen együttműködés kiépítése. Az érdeklődés kölcsönös. Ez tette lehetővé a tbiliszi, kijevi és leningrádi kereskedelmi képviseletek megnyitását. Dinamikusan fejlődnek a kapcsolatok Kárpátaljával. Ungvárt már megnyílt az első vállalati képviselet. Hasonlók megnyitását tervezzük a Baltikumban. Egyelőre a politikai szintű döntés várat magára. Nem a magyar félen múlik az időpont. - A magyar gazdaság - folytatta Beck Tamás - a nyugati üzleti világban megszokott marketing-tevékenységet szeretne folytatni a Szovjetunióban is. Nem a nagy protokolleseménynek számító vásárokban, hanem a szakkiállításokban, üzletemberek, vállalatok közvetlen kapcsolataiban látjuk a jövőt. - Lassan, és egyelőre inkább csak a felsőbb szinteken érződik az átalakítás üdvös hatása. Nehéz a közös vállalatok létesítése, mert egyelőre az ilyen szerződések Moszkvában kötettetnek. Ezzel is magyarázható, hogy míg nyugati részvétellel 600 vegyes vállalati együttműködési megállapodása van Magyarországnak, a hasonló megállapodások száma a Szovjetunióval mindössze 20. Szóba kerültek a magyar-szovjet határ mentén kialakult hosszú sorok, a hirtelen megnövekedett bevásárlóturizmus okozta gondok. Mint a Katusevvel folytatott tárgyaláson is megemlítették, 30-35 ezer ember kél át naponta a határon. A magyar gazdaság Szabolcs-Szatmár megyében nincs fölkészülve erre a rohamra. - Nem mellékes körülményként említette Beck Tamás a szükséges higiéniai feltételek hiányát is. Nagy a torlódás az átkelőhelyeken, nagy a zsúfoltság az üzletekben. Emiatt virágzik a magán-cserekereskedelem. A kereskedelmi tárca tízmilliókat fordít ennek a problémának a megoldására, de rövid időn belül radikális változás nem ígérhető. - Magyarország természetesen nem akar semmilyen adminisztratív korlátozást. Örömmel fogadja a határ túloldaláról érkezőket, hiszen jelentős részük Kárpátalja magyar lakosságához tartozik. Magyarországnak konkrét javaslatai vannak a probléma megoldására. Erről is folytatott tárgyalást a miniszter. Mint elmondta, azt javasolják, hogy a Szovjetunió, a szaldóegyenleget is javítandó, pótlólag szállítson a magyar fél által igényelt fogyasztási cikkeket, s akkor növelni lehet a hozzánk érkező szovjet turisták forintellátmányát. Magyarország sok termék szállítását el tudná képzelni. A szovjet partnereken múlik: sikerül-e előrelépni - fejezte be az újságírókkal folytatott beszélgetést Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Szántó András (MTI-Panoráma)+++
1989. július 1., szombat 12:03
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|